Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia aeterna. Egy új tudományág megalapozása (Budapest, 2016)
X. fejezet. A nagy per: szociális igazságosság és emberi haladás
A nagy per: szociális igazságosság és emberi haladás 293 1920. évi úgynevezett földreform a reformgondolatot csak elvetélte, és ezzel elősegítette az általános választójog visszafejlesztését is. Az 1931. évi világgazdasági válság és a nemzetközi mezőgazdasági áresés nagy lendületet adott a falukutatók földreformmozgalmának a még mindig túlnyomóan mezőgazdasági és egyoldalúan latifundiális országban, amely trianoni határai között egy új vegyipart, textilipart és papíripart teremtett magának az exportképes nehézipar megtartása mellett, valamint kiépítette autóforgalmi országúthálózatát. A második világháborút előkészítő nemzetközi feszültségben sikerült az országnak régi területének több mint felét visszaszerezni, ami a trianoni területnek majdnem kétszeresét elérte; lakossága a régi lakosság kétharmada és a trianoni népesség másfélszerese lett 81%-nyi magyar többséggel. De ezért drága árat kellett az országnak fizetni, mert belesodródott a háborúba, és a háború elvesztésével mindent újra elvesztett. Az 1945. évi polgári forradalommal felérő választás törvényesített egy rendeleti földreformot, majd az 1947. évi választás után 1948-ban megtörtént a bankok és iparvállalatok államosítása és az ország a szocializmus megvalósításának útjára lépett. Az 1948. év egy proletárforradalom éve volt, amellyel szemben 1956 októberében egy szovjet csapatokkal levert ellenforradalom következett, bár ez nem ugyanilyen egyértelműséggel volt ellenforradalom 1945 polgári forradalmához képest is és nem volt ellenforradalom 1919 augusztusához hasonlítva sem. De ehhez szóljanak már hozzá a konjekturális statisztika objektív számadatai. A 93 ezer km2-en, illetve 16,2 millió katasztrális holdon 86-os knr-kénti népsűrűséggel 8 millió ember élt 1920-ban, 93-as népsűrűséggel 8,7 millió 1930-ban és 100-as népsűrűséggel 9,3 millió 1941 január végén, ami 1945 nyaráig átmenetileg 8,7 millióra zsugorodott, 1948 végén pedig 9,2 milliót tett ki, de 1960 végéig túl fogja lépni a 10 milliót. Az 1941. január végi népszámlálás idején a magyar társadalom osztálytagozódásával foglalkoztam a Társadalomtudomány hasábjain,17 1940-ben pedig a Közgazdasági Szemlében a magyar nemzeti jövedelem megoszlásával.18 E tanulmányok az 1930. évi népszámláláson alapulnak, és azzal az eredménnyel jártak, hogy a tulajdon, iskolai végzettség, önálló foglalkozás, tisztviselői állás ismertetőjelei alapján társadalmunk 60%-a polgári, 40%-a proletár jellegű. Ezt a becslést az 1945. évi képviselőválasztás eredménye igazolta, amikor a választók 57%-a a kisgazdapártra, 35%-a pedig a két munkáspártra szavazott. Az 1947. évi választásig a kisgazdapárti választók bizalmukat a párt vezetősége és képviselői irányában elvesztették; ezért esett szét a többség a kisgazdapárt és négy új polgári párt között, a kisgazdapártnak csak 14% maradván. A kormánykoalíció négy pártja azonban megtartotta a bár csökkent 17 Neubauer Gyula: A magyar társadalom osztálytagozódása. Társadalomtudomány, 1941. (21. évf.), január-február 102-111. 18 Neubauer Gyula: A magyar nemzeti jövedelem megoszlása. Közgazdasági Szemle, 1940. (64. évf.), június 317-360.