Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)

B

Bek 98 Bélái umban (1965), Apa (1966), Borika vendégei (1966, tv-film, nem mutatták be), Szevasz Vera! (1967), Bözsi és a többiek, 1—3. rész (1967 — 70, tv-film), Mi lesz veled Eszterke? (1968), Bors, 1—5. rész (1968, tv-film), Egri csillagok, 1—2. rész (1968), Tiltott terület (1968), Sziget a szárazföldön (1969), Szem­üvegesek (1969), A kormányzó (1969, tv­­film), Szeressétek Odor Emíliát! (1969), Őr­járat az égen, 1—4. rész (1969, tv-film), Uta­zás a koponyám körül (1970), Az utolsó íté­let (1970, tv-film), Szerelmesfilm (1970), Miért is mentem hozzád feleségül? (1970, tv­­film), Kísértet járja be Európát (1970, rövid tv-játék), Éleslövészet (1970). Bek Nazarov, Amo (1891 — 1965): szovjet rendező, színész, forgatókönyvíró, Állami díjas, az Örmény SZSZK népművésze. Jerevánban született. Hivatásos sportoló volt. 1914-ben Moszkvában a Kereskedelmi Fő­iskola hallgatója lett. Ugyanebben az év­ben Jaroszlavban kezdett filmezni. 1915- ben A. Hanzsonkov vállalatához szerződött. Főként a szentpétervári BIOFILM produk­cióiban alakított nagy sikerrel ifjú hősöket. A szocialista forradalom győzelme után 1921-ben megszervezte Grúziában a film­ipart, igazgató és művészeti vezető volt. 1923-ban rendezett először Tbilisziben. Nem­csak a grúz, de 1925-től az örmény és az azerbajdzsáni filmgyártás egyik úttörője, kiemelkedő alakja. Úgyszólván minden mű­fajban működött. Készített kalandtörténetet, drámát, történelmi témát (David Bek), víg­játékot, sőt bohózatot is, az örmény Zoro és Hum (Sor és Sorsor) kacagtató kalandjait. Kedvelte a romantikus hangvételt, a drámai szituációt. Egy színész és filmrendező fel­jegyzései címen 1965-ben Moszkvában jelen­tek meg emlékiratai. — I. f.: Enver pasa, Törökország árulója (1914, színész), Oleszja (1915, színész), Jurij Nagornij (1915, színész), Dráma a repülőgépen (1916, színész), A tengeren (1916, színész), Tüzes ördög (1916, színész), Esti áldozat (1917, színész), Lázadó kísértet — A bögöly (1917, színész), A bűvös kör (1917, színész), Rocambole (1917, színész), A cári udvar titkai (1917, színész), Éva (1917—18, színész), A három tolvaj (1918, színész), Az Orlov-ház szé­gyene (1918, színész), Halász és kurtizán (1918, színész), A vezeklés „serpenyője” (1919, színész), A szuramszkajai erőd (1922, színész), A szégyenfánál (1923), Az eltűnt kincs (1924), Namusz (1926), Zare (1926), Natella (1926), Rossz szellem (1927), Bőr (1927, rövid), Sor és Sorsor (Г927), Gyapot (1927, rövid), Hasz Pus (1928), Ház a vulká­non (1928), Sevilj (1929), Nairi országa (1930, dokumentum), Igdenbu (1930), A rendjeles ember (1932), Pepo (1935), Zange­­zur (1937), Leányka (1942), Szabuhi (1942), David Bek (1944), Anait (1947), Szovjet Örményország (1948, dokumentum), Az Ararát-völgyi lány (1949), Közép-Ázsia szub­trópusi vidékei (1953,rövid), Új lakás (1954), Az elvarázsolt herceg (1959, E. Karamjannal rendező, és E. Karamjannal L. Szolovjov nyomán író). Belafonte, Harry [heri] (1927— ): ameri­kai néger színész, énekes. New Yorkban született. Pályafutását színiiskolai tanulmá­nyok után éjszakai mulatókban kezdte. Innen került a Néger Színház társulatához, a Broadway színpadaira. Dalaiban Jamaicában töltött gyermekéveinek emlékei támadnak fel. A legnépszerűbb calypso énekesek egyike, hanglemezei világszerte keresettek. Színészi jellemábrázoló tehetsége kiemeli a könnyű műfaj képviselői közül. Emlékeze­tes szerepe a Carmen Jones (a Bizet-opera modernizált változata) Joe tizedese (Don Jósé). Több ízben szerepelt együtt D. Dandridge-zsel a felvevőgép előtt. — I. f.: Világos út (1953), Carmen Jones (1954), Sziget a napon (1957), A világ, a hús, az ördög (1958), Előny a holnappal szemben (1959). Bélái István (1931— ): hangmérnök, forgatókönyvíró, elektronikuszene-szerző. Budapesten született. 1950—54 között az Egyesült Izzóban dolgozott mint segéd­munkás. 1954 — 56 között a Magyar Hang­lemez Gyártó Vállalat alkalmazásában állt. A Műszaki Egyetem esti tagozatán 1957-ben fejezte be tanulmányait. 1956-ban került a Pannónia Stúdióba. Itt a külföldi filmek magyarra szinkronizálásánál hangmérnök. Érdeklődésének speciális területe az elektro­nikus zene. Több rajz-és bábfilmünk számá­ra készített elektronikus kísérőmuzsikát. Az animációs műfaj más irányban is foglalkoz­tatja. Többek között a közismert Gusztdv­­sorozat három darabjának ötlete és forgató­­könyve fűződik nevéhez. — I. f.: Párbaj (1961, rajzfilm, elektronikus zene), Monológ (1963, rajzfilm, elektronikus zene), A harma­dik (1963, bábfilm, elektronikus zene), Gusz­táv soron kívül (Г964, rajzfilm, író Nepp Józseffel), Egy találmány története (1965, rö­vid, elektronikus zene), A fény örömei (1965,

Next