Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
B
Benkő юз Beregi váriája (1969, tv-film), Az örökös (1969), Szemtől szembe (1970), Kedd, szerda, csütörtök (1970, tv-film), Szerelmi álmok, 1—2. rész (1970, magyar—szovjet). Benkő Péter (1947— ): színész. Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben kapta meg diplomáját s a József Attila Színházhoz szerződött. Még főiskolás korában szerepelt a Vígszínházban, a Bartók Gyermekszínházban. A Nemzeti Színházban Az ember tragédiája előadásában a tanítványt, Shakespeare Tévedések vlgjátéka c. darabjában Dromiót, a Fővárosi Operettszínházban a Hallo Dolly c. musicalben Barabást személyesítette meg. Jellegzetes „Naturbursch” alkat. Még gyermekként a Fel a fejjel c. filmben lépett először a felvevőgép elé. A Beat ballada c. szám előadásával mint slágerénekes is népszerű lett kellemes hangja, átélt előadásmódja révén. Édesapja Benkő Gyula színész. — I. f.: Fel a fejjel! (1954), Több mint játék (1956, rövid játékfilm), Játék a múzeumban (1965), A koppányi aga testamentuma (1967, tvfilm), Az utolsó kör (1968), Paradicsomi játékok (1968, tv-film), Egri csillagok, 1—2. rész (1968), Bors, 1 — 5. rész (1968, tv-film), Legenda a páncélvonatról (1969, tv-film). Az ember tragédiája (1969, tv-film), Körözés egy csütörtök körül (1969, tv-film), És egyszer csak megérkezik az ember (1969, rövid játék), Őrjárat az égen, 1—4. rész (1969, tv-film), Szép magyar komédia (1970), A gyilkos a házban van (1970), Mérsékelt égöv (197o), A sírigtartó barátság (1970, tv-film). Bennett, Joan [dzsoun benet] (1910— ): amerikai színésznő. A New Jersey állambeli Palisadesben született. Édesapja Richard Bennett színész (1873 — 1944), testvére Constance Bennett (1905 — 1965) színésznő. Pályáját a színpadon kezdte, 1928-ban Hollywoodban a felvevőgép előtt folytatta. Naivaként indult, majd a társadalmi drámák elegáns, dekoratív asszonyhőse lett. Emlékezetes szerepe a Nő az ablakban c. detektívtörténet titokzatos hősnője. 1945 után mint producer is működött. — I. f.: Disraeli (1929), Bulldog Drummond (1929), Három élő kísértet (1929), Moby Dick (1930), A doktor asszonyai (1931), Hallgatáspénz (1931), Fiatalasszonyok (1933), A boldogság keresése (1934), Mississippi (1935), Az ember, aki felrobbantotta a Monte Carló-i bankot (1935), Az asszonyszelídítő (1935), Nagy barna szemek (1936), Tizenhárom óra a levegőben (1936), Ketten egy tömegben (1936), Nászajándék (Г936), Passzátszelek (1938), Újra találkoztam a szerelemmel (1938), A texasi (1938), A vasálarcos (1939), A zöld pokol (1940), Az ember, akihez férjhez megyek (1940), A ház az öblön túl (1940), Monte Christo fia (1940), Embervadászat (1941), A kétágyas hálószoba (1942), Megengedett hibalehetőség (1943), Nő az ablakban (1944), A vörös utca (1945), Asszony a tengerparton (1947), A Macomberügy (1947), Üres diadal (1948), Vakmerő pillanat (1949), A menyasszony apja (1950), Apa kis osztaléka (1951), Nem vagyunk angyalok (1955), Tengerészfeleség (1956). Beregi Oszkár (1876 — 1965): színész. Budapesten született. A Színiakadémia elvégzése után 1895-ben Krecsányi Ignáchoz szerződött. 1896-ban Kolozsvárt, majd a Vígszínházban, 1897-ben Pozsonyban játszott, 1899- től 1907-ig a Nemzeti Színház, 1907-től 1910-ig M. Reinhardt berlini színházának tagja volt. Innen visszaszerződött a Nemzetihez. Szerepet vállalt a Tanácsköztársaság kulturális munkájában, ezért meg kellett válnia a Nemzeti Színháztól. 1920—21-ben Bécsben, Berlinben és vidéki színházakban játszott. 1925—27 között Hollywoodban járt. 1928-ban Bécsben Reinhardt színházához került. A harmincas években a Magyar Színház tagja volt. Híres színpadi szerepei: Romeo, Hamlet, Othello, Lear király, Marcus Antonius, Faust, Adám. 1945-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett, de csak egy ízben, Shaw Szent Johannádban láthatta a közönség. 1946-ban Ausztriába ment; pályája további állomásai: Svájc, Argentína, Chile, Kuba és az Egyesült Államok. Hollywoodban élt, ott halt meg. Színpadon a vezető művészek sorába tartozott. Játékstílusa erősen klasszicizáló, orgánuma páratlan volt. 1916-tól filmezett, de egyetlen németországi szerepét kivéve ÍDr. Mabuse alakja) csupán a néma korszakban jutott nagyobb lehetőséghez. Fia, Oscar Beregi jr. több amerikai produkcióban szerepelt. — I. f.: Ártatlan vagyok (1916), Mire megvénülünk (1916), Hófehérke (Г916), A föld embere (1917), A gólyakalifa (1917), Az aranyember (1918), Károly-bakák (1918), Tékozló fiú (1919), Ave Caesar (1919), Hazatér az öcsém 1 (1919, rövid játék), Meriota, a táncosnő (T921, osztrák), William Ratcliff (T922, osztrák), Az iskolamester (1922, osztrák), A forradalom gyermekei (1923, osztrák), A Borgiák mérge (T924, osztrák), Szanin (1924, osztrák),