Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
B
Hei к у ю8 Berlanga codba! {1935, koreográfia), Aranyásók 1935 (1935), A szerelemért élek (1935), Tiszta fények (1935), Aranyásók 1937 (1937, koreográfia), Hollywood Hotel (1937), A rámenős (1937), Üstökös a Broadway felett (1938), A nagy riport (1939), Nem gyerekjáték (1939), Negyven kis mama (1940), La Conga (1940), Ziegfeld-görl (1941, koreográfia), Tavasz a Broadway-n (1941), Hamupipőke Jones (1946), Millió dolláros hableány (1952, koreográfia), Kisvárosi lány (1953, koreográfia), Rose Marie (1954, koreográfia). BerkyLili (1886—1958): színésznő, érdemes művész. Győrben született. 1903-ban végzett a Színiakadémián és vidékre szerződött. 1911-ben Kolozsvárról hívta meg a Király Színház. 1913 —15 között a Népopera tagja volt. 1915-ben visszatért Kolozsvárra, és ott az akkor Janovics Jenő irányításával kialakult magyar némafilmgyártás egyik vezető színésznője lett. Később férjhez ment Gózon Gyulához és végleg Budapestre költözött. 1917-től az Apollo Kabaré és a kettőjük vezetése alatt álló Muskátli Kabaré művésze. A húszas években a Renaissance Színházban, a Magyar, valamint az Andrássy úti Színházban lépett fel. 1925-től a Király, 1927-től a Belvárosi, 1929-ben az Új Színház, 1935- től a Nemzeti Színház tagja. A felszabadulás után a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, ill. a Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. Kellemes megjelenésű, szép hangú, igen sokoldalú jellemábrázoló volt. Kezdetben operettcsillag, közkedvelt primadonna, temperamentumos vígjátéki hősnő. Későbbi anyaszerepeiben nemes méltósága, jellegzetes meleg orgánuma, kivételes beszédtechnikája hatott. Volt Glavári Hanna (a Víg özvegyben), Iluska (a János vitézben), Cecil (Herczeg Ferenc Kék rókajában). Nagy sikerre] elevenítette meg Csiky Gergely Nagymamaját a József Attila Színházban férje, Gózon Gyula partnereként. Igen sokat filmezett mind a néma, mind a hangos korszakban. Budapesten halt meg. Testvérei: Berky József, Berky Kató maguk is filmeztek. — I. /.: Sárga csikó (1913), A tolonc (Г9Т4), A kölcsönkért csecsemők (1914), Böském (19Г4), Tetemrehívás (1915), Leányfurfang (1915), Éjféli találkozás (1915), Havasi Magdolna (1915), A kormányzó (1915), Vergődő szívek (1916), A dolovai nábob leánya (1916), A kétszívű férfi (1916), A szobalány (1916), Méltóságos rab asszony (1916), Mesék az írógépről (1916), Fehér éjszakák (1916), Mágnás Miska (1916), Petőfi dalciklus (1916), Tanítónő (1917), A vasgyáros (19Г7), Falusi Madonna (1918), A megbélyegzett (1918, író, színésznő), Az aranyember (1918), A csodagyerek (1920), Csárdáskirálynő (1927, német—magyar), Pardon, tévedtem (1933), Ida regénye (1934), Az új rokon (1934), Meseautó (1934), Márciusi mese (1934), A királyné huszárja (t935).Ez a villa eladó (1935), Szerelmi álmok (193 5), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), Mária nővér (1936), Három sárkány (1936), A méltóságos kisasszony (1936), Duna-parti randevú (1936), Zivatar Kemenespusztán (1936), Egy lány elindul (1937), Viki (1937), Pusztai szél (1937), Mai lányok (1937), Pergőtűzben (1937), Uz Bence (1938), Süt a nap (1938), Fehérvári huszárok (1938), Párbaj semmiért (1939), Mátyás rendet csinál (1939), Sarajevo (1940), Dankó Pista (1940), Tóparti látomás (1940), Rózsafabot (1940), Pepita kabát (1940), Balkezes angyal (1940), Hétszilvafa (1940), Az intéző úr (1941), Fekete hajnal (1942), Sárga kaszinó (1943), Kerek Ferkó (1943), Muki (1943), Tanítónő (1945), Hazugság nélkül (1945), Különös házasság (1951), Az élet hídja (1955). Berlanga, Luis Garda [luisz garszia . . .] (1921— ): spanyol rendező. Valenciában született, bölcsészhallgató volt az egyetemen. A II. világháború idején az Azur hadosztály tagjaként a szovjet frontra került. Leszerelése és hazatérése után képzőművészettel foglalkozott. Szülővárosában filmklubot alapított és több lap kritikusa, valamint a Radio Mediterraneo munkatársa lett. 1947-ben beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára (IIEC) és egy tanfolyam elvégzése után mint rendező-forgatókönyvíró mutatkozott be. 1948 óta rendez önállóan. J. A. Bardem mellett — akivel együtt dolgozott — a spanyol filmművészet legkiválóbb képviselője. Munkásságát szatirikus nézőpont és haladó szemlélet jellemzi. Maróan gunyoros életképe az amerikai „segély”-t gúnyoló Isten hozta Mr. Marshall. Külföldön széles körű elismerés fogadta a halálbüntetést ellenző, keserű humorú filmjét, A hóhért. A madridi filmfőiskola tanára. — I. f.: Séta egy régi háború felett (1948, rövid, keskeny), A cirkusz (1949, keskeny, rendező, író), A harag köre (1950, író J. A. Bardemmel), Az a szerencsés pár (1951, rendező, író J. A. Bardemmel), Isten hozta Mr. Marshall (1952, rendező, író J. A.' Bardemmel), Vőlegény látszatra (1953, rendező, író), Ideiglenes család (1955, író), Calabuig (1956, olasz—spanyol, rendező, író), Viszont,