Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)

B

Hei к у ю8 Berlanga codba! {1935, koreográfia), Aranyásók 1935 (1935), A szerelemért élek (1935), Tiszta fények (1935), Aranyásók 1937 (1937, ko­reográfia), Hollywood Hotel (1937), A rá­menős (1937), Üstökös a Broadway felett (1938), A nagy riport (1939), Nem gyerek­játék (1939), Negyven kis mama (1940), La Conga (1940), Ziegfeld-görl (1941, ko­reográfia), Tavasz a Broadway-n (1941), Ha­mupipőke Jones (1946), Millió dolláros hab­leány (1952, koreográfia), Kisvárosi lány (1953, koreográfia), Rose Marie (1954, ko­reográfia). BerkyLili (1886—1958): színésznő, érdemes művész. Győrben született. 1903-ban vég­zett a Színiakadémián és vidékre szerződött. 1911-ben Kolozsvárról hívta meg a Király Színház. 1913 —15 között a Népopera tagja volt. 1915-ben visszatért Kolozsvárra, és ott az akkor Janovics Jenő irányításával kialakult magyar némafilmgyártás egyik vezető szí­nésznője lett. Később férjhez ment Gózon Gyulához és végleg Budapestre költözött. 1917-től az Apollo Kabaré és a kettőjük ve­zetése alatt álló Muskátli Kabaré művésze. A húszas években a Renaissance Színházban, a Magyar, valamint az Andrássy úti Szín­házban lépett fel. 1925-től a Király, 1927-től a Belvárosi, 1929-ben az Új Színház, 1935- től a Nemzeti Színház tagja. A felszabadulás után a Nemzeti Színházban, a Vígszínház­ban, ill. a Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. Kellemes megjelenésű, szép hangú, igen sokoldalú jellemábrázoló volt. Kezdet­ben operettcsillag, közkedvelt primadonna, temperamentumos vígjátéki hősnő. Későbbi anyaszerepeiben nemes méltósága, jellegzetes meleg orgánuma, kivételes beszédtechnikája hatott. Volt Glavári Hanna (a Víg özvegyben), Iluska (a János vitézben), Cecil (Herczeg Ferenc Kék rókajában). Nagy sikerre] eleve­nítette meg Csiky Gergely Nagymamaját a Jó­zsef Attila Színházban férje, Gózon Gyu­la partnereként. Igen sokat filmezett mind a néma, mind a hangos korszakban. Budapesten halt meg. Testvérei: Berky József, Berky Kató maguk is filmeztek. — I. /.: Sárga csikó (1913), A tolonc (Г9Т4), A kölcsönkért csecsemők (1914), Böském (19Г4), Tetemrehívás (1915), Leányfurfang (1915), Éjféli találkozás (1915), Havasi Mag­dolna (1915), A kormányzó (1915), Vergődő szívek (1916), A dolovai nábob leánya (1916), A kétszívű férfi (1916), A szobalány (1916), Méltóságos rab asszony (1916), Mesék az író­gépről (1916), Fehér éjszakák (1916), Mágnás Miska (1916), Petőfi dalciklus (1916), Tanító­nő (1917), A vasgyáros (19Г7), Falusi Madon­na (1918), A megbélyegzett (1918, író, színész­nő), Az aranyember (1918), A csodagyerek (1920), Csárdáskirálynő (1927, német—ma­gyar), Pardon, tévedtem (1933), Ida regénye (1934), Az új rokon (1934), Meseautó (1934), Márciusi mese (1934), A királyné huszárja (t935).Ez a villa eladó (1935), Szerelmi álmok (193 5), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935), Mária nővér (1936), Három sárkány (1936), A méltóságos kisasszony (1936), Duna-parti ran­devú (1936), Zivatar Kemenespusztán (1936), Egy lány elindul (1937), Viki (1937), Pusztai szél (1937), Mai lányok (1937), Pergőtűz­ben (1937), Uz Bence (1938), Süt a nap (1938), Fehérvári huszárok (1938), Párbaj semmiért (1939), Mátyás rendet csinál (1939), Sarajevo (1940), Dankó Pista (1940), Tóparti látomás (1940), Rózsafabot (1940), Pepita kabát (1940), Balkezes angyal (1940), Hét­­szilvafa (1940), Az intéző úr (1941), Fekete hajnal (1942), Sárga kaszinó (1943), Kerek Ferkó (1943), Muki (1943), Tanítónő (1945), Hazugság nélkül (1945), Különös házasság (1951), Az élet hídja (1955). Berlanga, Luis Garda [luisz garszia . . .] (1921— ): spanyol rendező. Valenciában született, bölcsészhallgató volt az egyetemen. A II. világháború idején az Azur hadosztály tagjaként a szovjet frontra került. Leszerelése és hazatérése után képzőművészettel foglal­kozott. Szülővárosában filmklubot alapított és több lap kritikusa, valamint a Radio Mediterraneo munkatársa lett. 1947-ben be­iratkozott a Filmművészeti Főiskolára (IIEC) és egy tanfolyam elvégzése után mint ren­­dező-forgatókönyvíró mutatkozott be. 1948 óta rendez önállóan. J. A. Bardem mellett — akivel együtt dolgozott — a spanyol film­művészet legkiválóbb képviselője. Munkássá­gát szatirikus nézőpont és haladó szemlélet jellemzi. Maróan gunyoros életképe az ame­rikai „segély”-t gúnyoló Isten hozta Mr. Marshall. Külföldön széles körű elismerés fo­gadta a halálbüntetést ellenző, keserű hu­morú filmjét, A hóhért. A madridi filmfőisko­la tanára. — I. f.: Séta egy régi háború felett (1948, rövid, keskeny), A cirkusz (1949, kes­keny, rendező, író), A harag köre (1950, író J. A. Bardemmel), Az a szerencsés pár (1951, rendező, író J. A. Bardemmel), Isten hozta Mr. Marshall (1952, rendező, író J. A.' Bar­demmel), Vőlegény látszatra (1953, rendező, író), Ideiglenes család (1955, író), Calabuig (1956, olasz—spanyol, rendező, író), Viszont,

Next