Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)

B

Bodenstein 125 Bodrogi vával együtt filmezett J. Sequens rendező Ólomkenyér c. filmjében. 1956—60 között a Filmművészeti Főiskolán (FAMU) foly­tatta tanulmányait. A csehszlovák új hullám tehetséges képviselője. Kezdetben Barrandov­­ban J. Weiss, К. Kachyna és M. Forman ren­dezők asszisztense volt, majd 1965-ben önálló alkotással is bemutatkozott. A rövidfilme­ket követő első játékfilmje, a Senki sem fog nevetni elismerő kritikai visszhangot váltott ki hazájában és külföldön. Nálunk is bemutatták V. Paral világsikert aratott regénye, a Vihar a lombikban nyomán készült szatirikus munká­ját. — I. f.: Ólomkenyér (1953, színész), Ve­zető kutya (1958, rövid, rendező, író), Látoga­tás (1959, rövid, rendező, író), Gyűlölet (i960, középméretű játékfilm), Egy nap (1965, rövid, rendező, író), Senki sem fog nevetni (1965,rendező és M. KunderanyománP.Jurá­­cekkel író), Vihar a lombikban (1967, rendező és V. Paral nyomán V. Kalahovával író), Be­csület és dicsőség (1969). Bodenstein, Christel (1938— ): német színésznő. Münchenben született, az NDK- ban él. Lipcsében a Városi Színház balettstú­dióját végezte. 1955-ben Halléban a Luna asszony c. operettben lépett színpadra. El­végezte a DEFA filmművészeti főiskoláját. K. Maetzig rendező fedezte fel, első jelentő­sebb szerepét S. Dudow bízta rá A kölni kapi­tány c. antimilitarista szatírájában. 1956 után tűnt fel, s azóta az NDK-ban mind a mai tör­ténetek, mind a mesejátékok kedvelt hősnője. Legnagyobb sikereit revüfilmekben aratta, ahol tánctudása is érvényesülhetett. A nyomok a Hetedik Mennyországba vezetnek c., nálunk is bemutatott, több részes televíziós krimiben Lillyt, az arisztokrata származású call-girlt alakította. — I. f.: A kölni kapitány (1956), Hetet egy csapásra (1956), Csengő-bongó fácska (1957), A tett színhelye: Berlin (1957), A kapitányok a fedélzeten maradnak (1958), Kölönc a nyakában (1958), Maibowle (1959), Mielőtt a villám becsap (1959), Szilveszteri puncs (i960), Olasz capriccio (i960), Kriszti­na és a szerelem (i960), Az áldozat közbeszól (1961, tv-film), Minna von Barnhelm (1962), Revüparádé (1962), Egy nyár története (1962), A nyomok a Hetedik Mennyországba vezet­nek (1963, tv-film), Sok hűhó semmiért (1964), Epizódok a boldogságról, 1—2. rész (1965, tv-film), Idegen ágyakban (1965), Kémek randevúja (1968, tv-film). Bodrogi Gyula (1934— ): színész, két­szeres Jászai Mari-díjas. Budapesten született. A művész SZOTegyüttesének táncosa volt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1958-ban szerezte meg diplomáját, és a József Attila Színházhoz szerződött. Legnagyobb sikereit mai tárgyú vígjátékok kamasz­hőseinek szerepében aratta (pl. V. Rozov vígjátékainak diákfiguráiként). Mint táncos­komikus és kellemes hangú sanzonénekes is népszerű. Derűs humora, könnyed természe­tessége, elmélyült jellemábrázoló művészete teszi alakításait emlékezetessé. Fontosabb sze­repei: a Szókimondó asszonyság Napóleonja és a nyári Körszínház II. Richardja. Kitűnően szinkronizálta M. Brando hangját az ameri­kai L. J. Mankiewicz Julius Caesar-filmjében. Gyakran lép fel a tv-ben. Törőcsik Marival kiemelkedő teljesítményt nyújtott a J. Otce­­nálek-regény nyomán írt Romeo, Julia és a sötétség c. televíziós drámában. Az ötvenes évek vége óta szerepel filmekben. A Húsz óra fiatal orvosa, a Nem sikertől megrészegedett fiatal „költője” és a Házasságból elégséges ked­ves, bumfordi férje jelzi tehetségét. Dra­matizálta J. Halek Svejkjét. — I.f.: Külvárosi legenda (1957), Csempészek (1958), A ma­ma (1958, tv-film), Álmatlan évek (1959), Dúvad (1959, átdolgozva: 1961), Gyalog a mennyországba (1959), Kard és kocka (1959) . Eljegyzés (1959, rövid játék), Fa­pados szerelem (1959), A Noszty fiú esete Tóth Marival (i960), Virrad (i960), Próbaút (1960) , Romeo, Julia és a sötétség (i960, tv-film), Alba Regia (1961), Puskák és ga­lambok (1961), Májusi fagy (1961), Házasság­ból elégséges (1961), Esős vasárnap (1962), Asszony a telepen (1962), Autókaland (1962, tv-film), Oldás és kötés (1962), Hattyúdal (1963), Háry János (1964), Húsz óra (1964), Nem (1965), Kristóf, a magánzó (1965, tv­­film), Patyolat akció (i9Ó5),Tüvétevők (1966, tv-film), A nadrág és a szerelem (1966, tv­­film), Aranysárkány (1966), Oly korban él­tünk, 1 — 5. rész (1966—67, tv-film), Nem szoktam hazudni (1966). Csendes kávéház (1967, tv-film), Ezek a fiatalok (1967), Ta­nulmány a nőkről (1967), Jaguár (1967, tv­­film), Kártyavár (1967), Egy szerelem három éjszakája (1967), A koppányi aga testamentu­ma (1967, tv-film), Elsietett házasság (1968), Irány Mexikó (1968, tv-film), Régi nyár (1969, magyar—svéd, tv-film), Körözés egy csütörtök körül (1969, tv-film), Mai módra (1969, tv-film), Én, Prenn Ferenc, 1—3. rész (1969, tv-film), Randevú (1969, tv-film), Hatholdas rózsakert (1970, tv-film), Házas­sági évforduló (1970, tv-film), Tévedni isteni dolog (1970, tv-film).

Next