Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
C
Csirszkov 218 Csortos lomért (1956), Lány a viharban — A kijevi lány, 1—2. rész (1958), Az én drága párom (1958), Az elveszett fénykép (1959, csehszlovák-szovjet), Örökösök (i960), Látóhatár (1961), Üresjárat (1962), Bűnös angyal (1962), Élők és holtak,- 1—2. rész (1963), XVIil. Káin (1963), Két tűz között (1964), Az első látogató (1965), Rendkívüli megbízatás (1965), Lázadók sorompója (1968), Aniszov Fantomas ellen (1969), Kapaszkodj a fellegekbe!, 1—2. rész (1970, szovjet— magyar), Barátom mellett (1970, dokumentum), Bonivur szíve (1970). Csirszkov, Borisz (1904 — 1966): szovjet író, Állami díjas. Leningrádban járt egyetemre, s 1925-ben kapta meg diplomáját. 1931-től publikált. A SZU-ban nagy sikerrel játszották színdarabjait, amelyek közül kiemelkedik a sztálingrádi csata egymással szemben álló két hadvezetésének párharcát bemutató, utóbb megfilmesített Győztesek (Döntő fordulat). A harmincas évek eleje óta ismert mint forgatókönyvíró is. ő írta filmre A. Tolsztoj Go/goífta-trilógiáját. — I. f.: Hullám (1931, A. Mihajlovszkijjal), A hős bűne (1932), A köztársaság utolsó hercege (1934, társíró), Távoli falu (1940), Visszatérés (1940, társíró), A felhők titánja — Valerij Cskalov (1941, társíró), Zója, a nép leánya (1944, társíró), Reszket a föld — Invázió (1944, író L. Leonov nyomán), Döntő fordulat (1945), Az aranycsillag lovagja (1950, Babajevszkij nyomán), Nővérek — Golgotha, I. rész (1957, A. Tolsztoj nyomán), A tizennyolcas év — Golgotha, II. rész (1958, A. Tolsztoj nyomán), Borús reggel — Golgotha, III. rész (1959, A. Tolsztoj nyomán), Az ismeretlenség határán (1961), Két jegy a délutáni előadásra (1967, E. Hudikkal). Cs. Németh Lajos (1940— ): színész. Karcagon született. Diplomáját 1962-ben kapta meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már növendék korában sikerrel szerepelt a Katona József Színház egyik Shakespeare-produkciójában és emlékezetes alakítást nyújtott A. Miller Pillantás a hídról c. drámájának Rodolfójaként. Előbb a debreceni Csokonai Színház szerződtette, majd 1964-től a Madách Színház tagja. 1959-Ъеп kezdett filmezni. Alkatának megfelelően főként rokonszenves fiatalokat elevenít meg többnyire drámai jellegű szituációban. — I.f.: Égre nyíló ablak (1959), Pesti háztetők (1961), Az ígéret földje (1961), Katonazenc (1961), Májusi fagy (1961), Az utolsó vacsora (1962), Angyalok földje (1962), Heten a hóban (1962, tv-film, nem mutatták be), Háry János (1964), Négy lány egy udvarban (1964), A határon történt (1964, rövid játék), Másfél millió (1964), Iszony (1965), A vörös vendégfogadó (1965, tv-film), Patyolat akció (1965), Az első esztendő (1966), Voronyezs (1969, tv-film), Pülangó (1970, tv-film), Érik a fény (1970), A 0416-os szökevény, 1 — 5. rész (1970, tv-film). Csoj Bu Szír (1937— ): koreai színésznő, érdemes művész. Tokióban született. Phenjanban elvégezte a Kim ír Szén Egyetem kémiai fakultását. Az ötvenes évek közepétől szerepel a felvevőgép előtt. A koreai filmművészet népszerű csillaga. Legkiemelkedőbb alakítása a Szövőnő c. életkép hősnője, Ok Rim. — I.f.: Hazafi (1959), Fiatalok a „Sirályáról (1961), Szövőnő (1963), A növekedés útján (1964). Csoóri Sándor (1930— ): költő, író, József Attila-díjas. Zámolyban született. A budapesti Lenin Intézet hallgatója volt. Dolgozott az Irodalmi Újság munkatársaként, majd 1955-ben az Új Hang szerkesztője lett. Első verseskötetével (Felröppen a madár) 1954-ben jelentkezett. Forgatókönyvíróként a magyar iskola népi szárnyának jeles képviselője. A Dózsa Györgyről szóló ítélet forgatókönyve, amelyet az Új írás közölt, heves hírlapi polémiát váltott ki. — I. f.: Tízezer nap (1965, bemutató 1967, író Gyöngyössy Imrével, Kosa Ferenccel), Öngyilkosság (1967, rövid játék, író József Attila nyomán), Vízkereszt (1967, rövid játék, író Gaál Istvánnal, Sára Sándorral, Kosa Ferenccel), Feldobott kő (1969, író Sára Sándorral, Kosa Ferenccel), ítélet (1970, magyar—szlovák—román, író Kosa Ferenccel). Csortos Gyula (1883 — 1945): színész. Munkácson született. Iskolai tanulmányai befejeztével két évig Soltvadkerten jegyzőgyakornok volt, majd elvégezte a színiakadémiát és 1904-ben kapta meg diplomáját. Először Makó Lajoshoz szerződött Debrecenbe, innen Szegedre került, majd Krecsányi Ignác neves buda-temesvári társulatához hívták meg. 1907-ben már a Vígopera, majd a Magyar Színház tagja lett. Három év múltán a Vígszínház rangos együtteséhez tartozott. Budapestnek szinte valamennyi színházában megfordult legalább egy fellépés erejéig. 1927-től 1941-ig a Nemzeti Színházban működött. А II. világháború alatt főként az