Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
C
Csuhraj 220 Csurka A kerek labda nyomában (1966, rövid), A költő felel (1966, rövid), A torna mesterei (1967, rövid), Egyenlítő mentén — Afrika (1967, rövid), Halló, itt Mexikó! (1967, rövid), Mérés és mérlegek (1967, középméretű), Az olaj és a csatorna (1967, rövid), Szövetkezeti emberek (1967, rövid), Az olimpia országában (1968, rövid), Olimpia azték földön (1968, rövid), Fiatalok a nagyvilágban (1968, rövid), A Népstadion (1968, rövid), Kajakozok (1968, rövid), Siqueiros (1968, rövid), Fizika a küzdőtéren (1969, rövid), Hajrá Honvéd 1 (1969, rövid, rendező és Szepesi Györggyel író), Utazás a Báthoryval (1969, rövid, rendező és író), Hajrá magyarok! (1970, dokumentum, rendező, Varasdy Dezsővel, Peterdi Pállal, Szepesi Györgygyel író), Az utolsó 48 óra (1970, rövid). Csuhraj, Grigorij (1921— ): szovjet rendező, Lenin-díjas, az OSZSZSZK népművésze. Melitopolban született. 1939-ben beiratkozott a moszkvai Filmművészeti Főiskolára (VGIK). A háború idején Magyarországon is harcolt és megsebesült. Leszerelését követően Moszkvában folytatta filmrendezői tanulmányait. M. Romm tanítványa, később asszisztense lett. Diplomáját megszerezve 1953-tól Kijevben a Dovzsenko Stúdióban dolgozott. 1954-ben a Nazar Sztodolja c. filmnél V. Ivcsenko segédrendezője. Első önálló rendezése, A negyvenegyedik B. Lavrenyov novellájának második feldolgozása (az elsőt 1926-ban J. Protazanov készítette). Már ezzel jelentős nevet vívott ki magának. Következő alkotása, a Ballada a katonáról már kiforrott művésznek mutatja, megszabadult az addig helyenként még érezhető Romm-hatástól. Igényességére jellemző, hogy megfelelő forgatókönyv hiányában csaknem három évig nem vállalt új feladatot. Természetes egyszerűsége visszahatás a Csiaureli-féle pátoszra, ugyanakkor mégis megragadó módon adja vissza a valóság poézisét. Minden filmjében akad néhány képszerűség szempontjából is sokáig emlékezetes nagy jelenet. A drámai hőfokot többnyire a gondolatok intenzitása, az egymással küzdő jellemek konfliktusai adják. Szenvedélyes és bátor igazságkereső. Szókimondó, nem kerüli a kényes kérdéseket, mindig a lényegre világít rá. Művészete a Tiszta égbolt egyes jeleneteiben (pl. pályaudvari kép) klasszikus magaslatokra emelkedett. Asztahov repülő alakjában olyan hőst ábrázolt, aki az igazságtalanság ellenére is kommunista marad, pillanatra sem veszti el hitét s kiharcolja a maga igazát. Szívesen dolgozik tehetséges új emberekkel. A MOSZFILM kísérlet 1 stúdiójának vezetője. Nazar Sztodolja (1954, segédrendező), A negyvenegyedik (1956), Ballada a katonáról (1959), Tiszta égbolt (i960), Volt egyszer egy öregember (1964), Emlékezet (1970, dokumentum). Csuljukin, Jnrij (1929— ): szovjet rendező. Moszkvában született. 1956-ban szerezte meg diplomáját a Filmművészeti Főiskolán (VGIK). Első filmjét J. Karelovval közösen készítette. Főként vígjátékokat rendez. Humora könnyed, játékos, némileg szatirikus. A MOSZFILM stúdió rendezője. — I. f.: Füst az erdőben (1955, J. Karelovval), Két fiú, egy kislány (1959), Legény a mi udvarunkból (1959, rövid játék, A. Szaltikovval társíró), Mai lányok (1961), Tréfából és komolyan (1963, társrendező, társíró), A Kolumbusz hajó inasa (1963, N. Trublinnal író), Ketten (1965, rövid játék, társíró M. Boginnal), Királyi regatta (1966), Dubravka (1967, írói, Útban Berlin felé (1969, író B. Vasziljevvcl, K. Rapoporttal), A porond királya (1969, rendező, Kazakovval és Gosztevvel író). Csurikova, Inna (1943— ): szovjet színésznő. Baskíria egy kis falujában, Belebejben született. Moszkvában a Kis Színház Scsepkinről elnevezett színiiskolájában 1965- ben szerezte meg diplomáját s ekkor szerződött a Fiatal Nézők Színházához. Már másodéves növendékként filmezett. Először V. Orgyinszkij Felhők Borszk felett c. filmjében szerepelt. Képességeit igazán próbára tevő feladathoz G. Panfilov rendező juttatta, aki rá bízta A tűzön nincs átkelés női főszerepét. A művészlelkű kis ápolónő alakját sokszínűén, plasztikusan állította a nézők elé. Rendkívül összetett képességű tehetség, aki a drámában és a vígjátékban egyaránt otthonos. Kifejező a ' mimikája, szuggesztív a jellemábrázoló képessége. Leginkább az angol R. Tushinghamhez hasonlítható külsejében is. — I. /.: Felhők Borszk felett (1961), Moszkvai séta (1963) , Az út kezdetén (1964), Morozko (1964) , Fogas kérdés (1965), Főzet (1965), Nővérem, a színésznő (1966), Bosszúállók (1966), A tűzön nincs átkelés (1967), Kezdet (1970). Csurka István (1934— ): író, József Attila-díjas. Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1957-ben kapott dramaturgi diplomát. írásai 1954 óta jelennek meg különböző folyóiratokban. Tehetséges novellista, főként morális kérdések foglal-