Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
A
állókép 28 Alov —francia—olasz, rendező, J. Vermorellel, J. Carterral író). állókép: mozdulatlan filmkocka a mozgófilmben, melynek az a funkciója, hogy egyegy különösen érdekes vagy fontos pillanatra, helyzetre, arcra stb. felhívja a figyelmet, vagy hogy a mese korábbi történésére emlékeztessen. Az állókép sajátságos nagyközeli, felnagyított pillanat: hangulatkeltésre, a drámai feszültség fokozására, a gondolati tartalom összefoglalására egyaránt alkalmazzák. Az állókép szerepe a modern filmben sem csökken; jeles rendezők (Ingmar Bergman, Andrzej Wajda, Luis Bunuel stb.) is kedvelik. Különleges hatású állóképek láthatók Sára Sándor Cigányok c. filmjében. A dokumentumfilm-rendezők is nagyon gyakran élnek az állóképek biztosította művészi lehetőségekkel. Allyson, June [dzsún elizn] (1923 — ): amerikai színésznő. Westchesterben született. 1940-ben New Yorkban mutatkozott be táncosnőként egy zenés komédiában. 1943 óta filmez. Nem tartozik a hollywoodi tucatszépségek közé, s ez egyszersmind szerepkörét is meghatározza. Derűs, jó humorú vígjátéki hősnő, akit a magyar közönség a háború után a Csókos tengerészek és az Arany kakas c. könnyed, sok-sok melódiával átszőtt, ötletes, szórakoztató alkotásokban ismerhetett meg. — I. f.: Nőbolond (1943), Csókos tengerészek (1944), Mindenki muzsikája (Г944), Aranykakas (1946), Ameddig a felhőkkel megyek (1946), Jó hírek (Г947), A három testőr (1948), Szavak és zene (Г948), Kis asszony (1948), A Strattontörténet (1949), Túl fiatal a csókra (Г95Г), A leány fehérben (1952), A csata cirkusz (1953) , Az asszony világa (1954), Közigazgatási kíséret (1954), Glenn Miller élete (1954) > Stratégiai légierő-parancsnokság (1955) , A kiáltás (1955), Ez történt egy éjszaka, II. változat (1956), Az ellentétes nem (1956), A Mc Connel-történet (Г956), Nem futhatsz el előle (1956), Közjáték (i957)i Az én uram, Godfrey (1957), Idegen a karjaimban (1959). Almási Éva (1942— ): színésznő. Budapesten született. Diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben szerezte meg. Először i960—61-ben szerepelt a Petőfi Színházban, majd tanulmányai befejeztével a József Attila Színházhoz szerződött. Innen került 1968-ban a Madách Színházhoz. Ismertebb színpadi szerepei : Polly (Brecht: Koldusopera, i960), Leila (Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka, 1964), Viktória (Maugham: Imádok férjhez menni, 1965) , Antonia (Kaktusz virága, 1966), Glafira (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok, 1966) , Poppea (Hubay Miklós: Nero, 1968), Dzsini (Illés Endre: Törtetők, 1969). Főként kihívó szépségek alakítója. A televízióban több ízben szerepelt s szinkronfeladatokat is vállalt egyéni árnyalatú, kissé érdes orgánumával. 1966 óta filmez főként mai témájú történetekben. — I. f.: Napfogyatkozás (1966, tv-film), A bunda (1966, tv-film), Látszat és valóság (1966, tv-film), Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán (1966), A múmia közbeszól (1967), Lássátok feleim (1967) , Próféta voltál szívem (1968), A második lövés (1968, tv-film), Hazai pálya (1968) , Szende szélhámosok (1968, tv-film), Wengraf (1968, tv-film), A ló is ember (1968, tv-film), Sziget a szárazföldön (1969), Az örökös (1969), Naphosszat a fákon (1969, tv-film), Mai módra (1969, tv-film), Őrjárat az égen, 1—4. rész (1969, tv-film). Gyula vitéz télen-nyáron (1970). Almási Miklós (1930— ): kritikus, esztéta, az irodalomtudományok kandidátusa. Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen 1954-ben tanári diplomát szerzett. 1962 óta a Színháztudományi Intézet tudományos kutatója. Sokoldalúan, elvi szempontból elemző magvas kritikái főként a Filmvilágban jelennek meg. A színházművészettel foglalkozó több könyvét adták ki (A modern dráma útjain, Bp., 1961; Színjáték és társadalom, Bp., 1963; Maszk és tükör, Bp., 1966; Ellipszis, Bp.. 1967;A drámafejlődés útjai, Bp., 1969). Filmtárgyú tanulmánya a filmhatás esztétikáját tárgyalja (Л film és a művészi élmény születése). E munkája Gyertyán Ervinnel és Hermann Istvánnal közös kötetben Filmesztétikai tanulmányok címmel látott napvilágot 1961-ben a Filmtudományi Intézet kiadásában. 1968-tól a Kritika c. folyóirat szerkesztője. Alov, Alekszandr (1923— ): szovjet rendező. Harkovban született. A Filmművészeti Főiskolán (VGIK) I. Szavcsenko ukrán rendező tanítványa volt. Itt ismerkedett meg elválaszthatatlan alkotótársával, Vlagyimir Naumovval. Vele együtt vett részt 1951-ben a T. Sevcsenko életéről szóló Széttört bilincsek c. Szavcsenko-film forgatásánál mint asszisztens. A diploma megszerzése után