Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
G
Galambos 381 Gallone (1917), A hazugság (19181, Alraune (1918), Csitri (1918), Júdás (1918), 99 (1918), A megbűvöltek (1921, rendező), Átok vára (1927). Galambos Erzsi (1934— ): színésznő, Jászai Mari-díjas. Budapesten született. Pályáját Lakner bácsi gyermekszínészeként kezdte. Az Országos Színészegyesület iskolájába járt. 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz, 1958-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1962-ben Budapestre hívták meg az akkor főleg musical comedyket bemutató Petőfi Színházhoz, 1964-től a Fővárosi Operettszínház egyik vezető művésze. Dekoratív megjelenése, kellemes énekhangja, jellemábrázolást nyújtó játékstílusa szerencsésen egészíti ki egymást. Színpadi sikerei közül megemlíthető a Bunburry c. zenés játék Gwenndolynje, a My Fair Lady Elizája és az Aszlányi Károly regénye nyomán írt Hét pofon hősnője. Filmen eddig kisebb feladatokhoz jutott, kivéve a Csendes otthon c. vígjátékot, amelynek főszerepét játszotta. Drámai képességeiről az Üvegkalitka c. tvfilm céltudatos pesti üzletasszonyfigurája vallott. — I. f.: Dalolva szép az élet (1950), Rákóczi hadnagya (1953), Csendes otthon (1957), Mindennap élünk (1963), Özvegy menyasszonyok (1964), Augusztusi kaland (1969, tv-film), Miért is mentem hozzád feleségül? (1970, tv-film), Üvegkalitka (1970, tv-film), Házasodj Ausztria! (1970, tv-film), A gyilkos a házban van (1970). Galambos Lajos (1929— ): író, forgatókönyvíró, József Attila-díjas. Kótajon született. Újságíró, majd a Magyar Rádió riportere lett. 1957-ben került a Budapest Stúdióhoz, ahol éveken át mint dramaturg dolgozott. A fiatal írónemzedék egyéni hangú, tehetséges képviselője. Kedveli a kiélezett helyzeteket, a nagy indulatokat, a viharzó drámát. Nem mentes a naturalizmustól sem. Első megjelent műve a Hét mdrvdnyplakett c. elbeszéléskötet (1951). Forgatókönyvei közül kiemelkedik a Makk Károly rendezésében forgatott Megszállottak és a Kovács András számára készített Isten őszi csillaga. Gonoszkdtyú c. forgatókönyve (Makk Károllyal) nincs megvalósítva. — I.f.: Aranybalta (1958, rövid), Kiserdei angyalok (1958, rövid, Móricz Zsigmond nyomán), A harangok Rómába mentek (1958, Szilvási Lajossal), Három csillag (i960, Békés Józseffel, Várkonyi Zoltánnal), Megszállottak (1961, Kékesdi Gyulával, Almási Istvánnal, Makk Károllyal, Máriássy Félixszel), Isten őszi csillaga (1962), Szent János íejevétele (1965), Isten és ember előtt (1968), Pokolrév (1969, Markos Miklóssal), Márton bátyám (1970, tv-film), A nagyl"gény (1970, tv-film). Galeen, Henrik (1892, más form« szerint 1888 — 1949): német rendező. Fiatalon került a filmszakmába. Forgatókönyveket írt és hazájában, valamint Svájcban színházi szakemberként is dolgozott. A német expreszszionista filmművészet egyik úttörője. G. Seeber operatőrrel és P. Wegenerrel, a kiváló színész-rendezővel gyakran elevenített meg fantasztikus történeteket, hangsúlyozva a cselekmény fojtott, sejtelmes légkörét (A prdgai diák, Góléin). Mestermunkája az F. W. Murnau számára írt Nosferatu, amelyben B. Stocker írónő Erdélyben játszódó, Dracula grófról szóló vámpírtörténetét dramatizálta forgatókönyvvé. Később Angliában működött, majd az USA-ba költözve visszavonultan élt haláláig. — I. f.: A prágai diák (1912, a rendező munkatársa), Gólem (1914, P. Wegener rendező munkatársa), Szeretett Roswolsky (1915, író), Rübezahl lakodalma (1916, író), Hans Trutz a Hétalvók országában (1917, író), A hamelni patkányfogó (1918, író), Gólem (II. verzió, 1920, társrendező, társíró), Judit Trachtenberg (1920), Roswolsky kedvese (1921, F. Baschsal), Dracula — Nosferatu (1922, író), Város a látóhatáron (1923, rendező, író), A nevetés nélküli ház (1923, színész), Panoptikum (1924, író), Veszélyes nyomokon (1924, színész, A. Lantzcal író), S. bárónő szerelmes levelei (1924, rendező, P. Renovál író), Zigano, a Monte Diavoló-i bandita (1925, színész, író), A kisasszony a hivatalból (1925, író A. Lantzcal), A prágai diák (1926, II. verzió, rendező, író), Vigyázz Harry! Szemet kinyitni! (1926, író), Alraune (1927, rendező és H. H. Ewers nyomán író), Az ő legnagyobb blöffje (1927, író), A hölgy az álarccal (1928; író, A. Eswayvel), Az esküdtszéki határozat után (1928, angol), Alvilág árnyai (1931, író), Dora Green-szalon (1933, angol). Gallone, Carmine (1886— ): olasz rendező. Taggiában született. Újságíróként kezdte pályáját s filmkritikákat is írt. 1913-ban a Cines vállalat szerződtette forgatókönyvírónak, a következő évben mint rendező is bemutatkozott. Az évek során nemzetközi viszonylatban elismert szakemberré vált. Munkáit fölényes mesterségbeli tudás jel-