Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
G
Glósz 404 Gobbi tagja. 1956 óta filmez. Legemlékezetesebb, nemzetközi elismerést is kiváltott alakítása A Sas tengeralattjáró kapitánya. Erőssége a gondos, részletező lélekraiz. — I. f.: Mares pilóta ügye (1956), Csatorna (1956), Anatol úr kalapja (1957), Találkozás (1957), A Sas tengeralattjáró (1958), Mit szól majd a feleségem? (1058, lengyel —csehszlovák), ítélethirdetés csütörtökön (1961), Elkésett járókelők (1962), A harmadik csengetés (1962), Útban Párizs felé (1963), Nincs többé válás (1963) , Egy taxisofőr halála (1963), Visszhang (1964), A Saragossában talált kézirat (1964) , Orvosság a szerelemre (1966), Mária és Napóleon (1966), Big Beat (1966), Hol a harmadik király? (1966), Diótörő (1967), Felszabadítás, 1 — 5. rész (1970—71, szovjet). Glósz Róbert (1921— ): rendező. Budapesten született, 1939 óta dolgozik a filmszakmában. 1941-ben mozigépész-üzemvezető szakvizsgát tett és 1945 nyaráig pesterzsébeti mozikban, majd az SZDP moziközpontjában dolgozott. Innen került 1949-ben a MOKÉP-hez. 1950-ben tiszti akadémiára jelentkezett, s annak elvégzése után a Honvédelmi Minisztérium filmfőinstruktora lett. Nevéhez fűződik az a kezdeményezés, hogy a sorkatonák tényleges szolgálati idejük alatt mozigépészi szakvizsgát tehettek. 1952- től forgatott rövid riportokat. A Katonai Stúdióhoz megalakulásakor került. 1962 óta a honvédségi híradó, a Néphadsereg Filmmagazin szerkesztője. — I. f.: Lövészszakasz rohamcsoportban (1964, oktató, író, rendező), Felkészülten (1965, rövid, író, rendező), Rakétafegyverek (19Ó5, rövid, író, rendező). Van jó fegyverünk (1965, rövid, író, rendező), Harckocsi-lövegkezelők oktatása, 1 — 2. rész (1965, oktató, író, rendező), Jugoszláv vendégek (1966, rövid, író, rendező), Vltava (1966, rövid, író, rendező), Harckocsi-lőkiképzés oktatása (1966, oktató, író, rendező), Esküszöm 1 (1967, rövid), Szövetség a háborúra (1967, rövid), Barátság tábora (1967, rövid, rendező, író), Téli hegyi kiképzés (1968, oktató), Viszontlátásra (1968, rövid, rendező, író), Mindennap háború (1969, snittfilm), Népünk igaz fiához méltóan — Szalvay Mihály (1969, rövid), Thália katonái (1969, rövid), A budai ezred (1970, rövid), Díszszemle 1970 (1970, rövid, Lestár Jánossal), Helytállás (1970, rövid). Gobbi Hilda (1913— ): színésznő, Kossuth-díjas, kiváló művész. Budapesten született. 1935-ben szerezte meg diplomáját a Színiakadémián és a Nemzeti Színház tagja lett. Tevékeny résztvevője volt a felszabadulás előtti szocialista színpadi mozgalmaknak, s szerepelt a Független Színpad és a Vasas Szakszervezet emlékezetes művészestéin. Kiváló szavaló. A felszabadulás után ő kezdeményezte az idős színészeket befogadó Jászai Mari-otthon és Ódry Árpád-otthon megteremtését. Drámai jellemszínész, sokszínű, kifejező egyéniség. Emlékezetes szerepei: a Reichstadti herceg (Sasfiók), Mirigy (Csongor és Tünde), Aase anyó (Peer Cynt), Johanna (Szent Johanna), Vassza Zseleznova (Vassza Zseleznova), Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig). Vígjátékokban kitűnően érvényesül sajátos karikírozó képessége, harsányan áradó humora (Sári bíró és Özvegy Karnyóné címszerepe). Mai témájú és klasszikus darabokban egyaránt otthonos. 1959-től a József Attila Színház tagia. Tanított az Országos Színészképző Iskolában, vezetője volt a Nemzeti Színház stúdiójának és rendezett is (Gorkij: Éjjeli menedékhely — vizsgaelőadás). A Rádió folytatásos hangjáték-sorozatának, a Szabó családnak Szabó nénije. Filtnszerepei közül két derűs színekben bővelkedőt kell kiemelni: a Mágnás Miska kleptomániás, arisztokrata öregasszonyát és a Mindenki ártatlan ? „titokzatos”, szótlan nagymamáját. — I. f.: A kölcsönkért kastély (1937), Megvédtem egy asszonyt (1938), Nincsenek véletlenek (1938), Süt a nap (1938), Tiszavirág (1938, magyar —német), A hölgy egy kissé bogaras (1938), Áll a bál (1939), Eladó birtok (1940), Lelki klinika (1941), Dr. Kovács István (1941), Szabotázs (1942), Üzenet a Volga-partról (1942), A látszat csal (1943), Sári bíró (1943), Mágnás Miska (1948), Janika (1949), Egy asszony elindul (1949, művészeti vezető, játékmester, színész), Kis Katalin házassága (1950), Különös házasság (1951), Becsület és dicsőség (1951), Nyugati övezet (1951), Civil a pályán (1951), Rokonok (1954), Különös ismertetőjel (1955), Tanár úr kérem (1956, középméretű játék), Hannibál tanár úr (1956), Keserű igazság (1956, nem mutatták be), A csodacsatár (1956), Fekete szem éjszakája Í1958, magyar —francia), Édes Anna (1958), Tegnap (1959), Álmatlan évek (1959), Pár lépés a határ (1959), Vörös tinta (1959), Aranyfácán (i960, tv-film). Áprilisi riadó (1961), Amíg holnap lesz (1961), A szaxofon (1961, tvfilm), A Veréb utcai csata (1961, tv-film), Mindenki ártatlan? (1961), Az aranyember