Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
B
Barabás 78 Baranovszkaja nyaráig a Nemzeti, 1966-tól a József Attila Színház tagja. A győri Kisfaludy Színházban nagy sikerrel vendégszerepeit mint címszereplő a Karenina Anna dramatizált változatában. Dekoratív megjelenése, érdekes metszésű arca, szép hangja hamarosan kedvelt filmhősnővé avatta. A Hunyady Sándor novellája nyomán forgatott Bakaruhában c. filmben (Fehér Imre alkotása) külföldön is sikert aratott. Általában drámai történetekben lép a felvevőgép elé, s többnyire a végzetes asszony típusát formálja meg. Vendégszerepeit a bratislavai Koliba Stúdióban (Éjféli mise). Emberábrázoló készsége az évek folyamán fokozatosan elmélyült. — I. f.: Szakadék (1956), Bakaruhában (1957), Láz (1957), Dani (1957), A tettes ismeretlen (1957) , Don Juan legutolsó kalandja (1958), Ház a sziklák alatt (1958), Csempészek (1958) , Szegény gazdagok (1959), Pár lépés a határ (1959), Hosszú az út hazáig (i960), Zsuzsi (i960, tv-film), Zápor (i960), Katonazene (1961), Éjféli mise (1962, csehszlovák), Kertes házak utcája (1962), Párbeszéd (1963, átdolgozott változat: 1964), Pacsirta (1963), Ha egyszer húsz év múlva (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Egy pár papucs (1964, tv-film), Aranysárkány (1966), Hideg napok (1966), Édes és keserű (1966), Platonov szerelmei (1967, tv-film), A szerelem (1968, tv-film), Én, Prenn Ferenc, 1—3. rész (1969, tv-film), Imposztorok (1969), A tettes nem más mint... (1969, tv-film), N. N. a halál angyala (1970). Barabás, Stanislav (1924— ): csehszlovák rendező. A szlovákiai Kalinivében született. A pozsonyi (Bratislava) egyetem jogi karának hallgatója volt, majd tanulmányait félbeszakítva Prágában beiratkozott az AMU filmfakultására. 1945 — 50 között a főiskola rendezőszakának növendéke. Diplomáját megszerezve Pozsonyban telepedett le mint a dokumentumstúdió munkatársa. 1952 — 53- ban a prágai Hadsereg Film számára forgatott. Visszatérve Pozsonyban ismét dokumentáris alkotásokkal foglalkozott. 1956- ban átszerződött a Koliba Stúdióhoz, ahol előbb F. Kudlac és P. Bielik mellett dolgozott, majd 1961-ben önálló alkotóként is bemutatkozott. Ez a munkája (Dal a szürke galambról) egyszeriben ismertté tette nevét. Friss, modern látásmódú, tehetséges művész, akit a felszabadító harcok témája behatóan foglalkoztatott — I. f.: A föld jobb termést adhat (1950, rövid, rendező, író), A munka hősei (1951, rövid, rendező, író), Hősi ének (1954, rövid, rendező, író), Szabadságért (1956, dokumentum, rendező), Dal a szürke galambról (1961), Angelos trio (1963, rendező és társíró J. Kakossal és J. A. Novotnyval), Mezítlábasok harangja (1965), Medvetánc (1967, rendező, J. Bukovcannal író), A szelíd nő (1968, tv-film), Az örök férj (1969, NSZK, rendező, Dosztojevszkij nyomán író), Jónás (1970, NSZK). Barabás Tibor (1911— ): író, forgatókönyvíró, Kossuth- és József Attila-díjas. Pécelen született. A felszabadulás előtt a Cserépfalvi könyvkiadónál dolgozott mint lektor. 1946—49 között a Magyar írók Szövetségének főtitkára, 1949-ben a Révai, 1950-ben a Szépirodalmi Kiadó vezetője. 1957 — 65 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetőj e. 1967-től a Budapester Rundschau munkatársa. — 1940-ben jelent meg első kötete, a Címírók, 1942-ben Savonaroláról szóló regénye, a Máglyák Firenzében. Elbeszélései, tanulmányai napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. írt színdarabokat, televíziós játékokat is. Legismertebb forgatókönyvét, a nemes patriotizmustól áthatott, kalandos, romantikus Rákóczi hadnagyát Bán Frigyes számára írta. — I. f.: Állami áruház (1952, Gádor Bélával, Darvas Szilárddal), Rákóczi hadnagya (1953), Budai kaland (1953, forgatókönyv, nincs megvalósítva), A császár parancsára (1956), Aranyfácán (i960, tv-film), Házasságok a földön köttetnek (1962, tvf-ilm), Rab Ráby (1964, tv-film, Jókai Mór nyomán Deme Gáborral, Hintsch Györggyel), Máglyák Firenzében (1967, tvfilm). Baranovszkaja, Vera (? —1935): orosz színésznő. A Moszkvai Művész Színház iskolájában folytatott színi tanulmányokat, majd 1903 — 15 között a társulat tagja volt. 1915—22 között Harkovban, Kijevben, Ogyesszában, Tbilisziben, Voronyezsben és más vidéki városokban, valamint a fővárosban szerepelt. Kiváló drámai erő jellemzi. Ismertebb színpadi szerepei: Ophelia, Mása, Irina (Három nővér). Nagy hatású pedagógus és rendező. 1922-ben visszatért Moszkvába és aktív nevelő tevékenységet folytatott, stúdiót vezetett, tanította a fiatal nemzedéket. 1928-ban németországi propagandakörútra indult Az anya berlini bemutatója alkalmából. Később Prágában telepedett le, ahol színfiskolát szervezett. 1932-ben Francia