Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)

B

Bárány 79 Barbu országba költözött. Csehszlovákiában Vera Baranovska néven, Franciaországban mint Vera Barsoukoff szerepelt. 1916-ban lépett először a felvevőgép elé. Kiemelkedő ala­kítása Nyilovna figurája Az anya 1926-os filmváltozatában, melyet olyan megrázó természetességgel formált meg, hogy ezzel egyszerre a néma korszak vezető színészei közé emelkedett. Tehetsége idegenben ke­vésbé érvényesült. Párizsban halt meg. — I. f.: A szív nem kő (1916), Mit láttam álmomban? (1916), Tolvaj (1917), Arany, művészet és szerelem (1917), Farkasok (1925), Az anya (1936, hangos változat: 1935), Szent-Pétervár végnapjai (1927), A tizenhét évesek (1928, német), Mérges gáz (1929, né­met), Ilyen az élet (1929, csehszlovák), Láza­dás a nevelőotthonban (1929, német), Szent Vaclav (1930, csehszlovák), Könnyelmű ifjúság (1931, francia —USA—német), Albert úr (1932, francia), Pausole király kalandjai (1933, francia). Bárány Frigyes (1930— ): színész. Buda­pesten született. 1952 — 56 között grafikus volt a Sport-és Játékbolt Vállalatnál. Színpadi pályafutását 1957-ben a Déryné Színház társulatánál kezdte. 1960-ban a debreceni Csokonai Színházhoz, 1964-ben Budapesten a József Attila Színházhoz szerződött. Szín­padi alakításai közül jelentősebb Shaw Szent Johannájának főinkvizítora és Deák Gábor, Berkesi András Viszontlátásra ha­rangvirág c. háborús drámájának hőse. Filmen első ízben Az aranyemberben szere­pelt (Kacsuka főhadnagy). — I. /.: Az aranyember (1962), Egy ember, aki nincs (1963), Foto Háber (1963), Honfoglalás, 1—3. rész (1963, tv-film), Már nem olyan időket élünk (1964), Szeretni (1964, rövid tv-film), Fény a redőny mögött (1965), Mate­matika (1965, tv-film), Kristóf, a magánzó (1965, tv-film), Az első esztendő (1966), Princ, a katona, I—13. rész (1966, tv-film), Oly korban éltünk, 1—5. rész (1966 — 67, tv-film), Harlekin és szerelmese (1966), Sellő a pecsétgyűrűn, 1—2. rész (1966, tv-film), A bunda (1966, tv-film), Napfogyatkozás (1966, tv-film), Bolondos vakáció (1967, ma­gyar-román), Az ötös mező (1967, tv-film), Keresztelő (1967), Szende szélhámosok (1968, tv-film), Őrjárat az égen, 1—4. rész (1969, tv-film), Augusztusi kaland (1969, tv-film), Húszévesek (1969, tv-film), Egyszerű kis ügy (1969, tv-film), Szerencsés álmokat (1970, tv-film), Az utolsó ítélet (1970, tv-film), Érik a fény (1970). Barbaro, Umberto (1902 —Г959): olasz film­esztéta, színpadi szerző, regényíró. A szicíliai Acireale községben született. A filmmel mint újságíró került kapcsolatba. Kritikai munkássága mellett számos jelentős film­elméleti cikket írt. Olaszra fordította Balázs Béla, Pudovkin, Eizenstein műveit, és ezzel nagymértékben hozzájárult az olasz értelmi­ség marxista esztétikai ismereteinek bőví­téséhez. 1932-ben kiadta Pudovkin filmel­méleti írásait. A Cines filmstúdió munka­társaként forgatókönyveket írt L. Chiarini, G. Alessandrini, A. Palermi és más rendezők részére, 1936-ban az Olasz Filmkísérleti Központ (a filmfőiskola) tanára, 1944-től megbízott igazgatója volt, de állásából kom­munista elvei miatt 1947-ben eltávolították. A Bianco e Nero szerkesztője, utóbb a Vie Nuove kritikusa. Nagy jelentőségű össze­foglaló műve a Film, téma és forgatókönyv (Film, sogetto e sceneggiatura, Roma, 1939). 1948 — 50 között a lódzi filmfőiskolán taní­tott. Két játékfilmet és néhány dokumentáris alkotást rendezett. Emlékére filmtörténeti díjat alapítottak. Rómában halt meg. — I. f.: Az Adria hajógyárai (Г933, rövid), A második В (1934, író), Az utolsó ellenség (1937), A színész (1939, visszatekintő doku­mentumfilm, rendező L. Chiarini, III. epizód), A bűnös nő (1940, író), Az Öt hold utcája (1942, író), Csipkerózsika (1942, író), Car­paccio (1947, rövid, R. Longhival), Tragikus hajsza (1947, társíró), Caravaggio (1948, rövid, R. Longhival). Barbu, Marga (1929— ): román színész­nő. Aknasugatagon született. Bukarestben a Színházművészeti Főiskolán tanult, diplo­mája megszerzése után r95i-ben a főváros­ban a Hadsereg Színházhoz szerződött. 1965—68 között a Comedia társulatának tagja. 1968-ban visszatért a Hadsereg Színház­hoz (mai neve: Notara). Emlékezetes szere­pe: Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra), Roxan (Rostand: Cyrano de Bergerac), Cherubino ÍReaiimarchais: Figaro házassága). 1953-ban filmezett először D. Negreanu egyik korfestő alkotásában. Leg­népszerűbb alakítása a kalandos, romantikus betyártrilógia hősnője, Anica. — I. f.: A kürtös unokája (1953), Pirkadás (1954), A 101-es sas (1957), A föld kapuinál (1965), A döntő vallomás (1965), Betyárok (1965), Szüzek elrablása (1967), Az ujjlenyomat (1967), A betyárok bosszúja (1968), Bolon­dok hete (1970).

Next