Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 1. A - K - Új filmlexikon 1. (Budapest, 1971)
B
Bárány 79 Barbu országba költözött. Csehszlovákiában Vera Baranovska néven, Franciaországban mint Vera Barsoukoff szerepelt. 1916-ban lépett először a felvevőgép elé. Kiemelkedő alakítása Nyilovna figurája Az anya 1926-os filmváltozatában, melyet olyan megrázó természetességgel formált meg, hogy ezzel egyszerre a néma korszak vezető színészei közé emelkedett. Tehetsége idegenben kevésbé érvényesült. Párizsban halt meg. — I. f.: A szív nem kő (1916), Mit láttam álmomban? (1916), Tolvaj (1917), Arany, művészet és szerelem (1917), Farkasok (1925), Az anya (1936, hangos változat: 1935), Szent-Pétervár végnapjai (1927), A tizenhét évesek (1928, német), Mérges gáz (1929, német), Ilyen az élet (1929, csehszlovák), Lázadás a nevelőotthonban (1929, német), Szent Vaclav (1930, csehszlovák), Könnyelmű ifjúság (1931, francia —USA—német), Albert úr (1932, francia), Pausole király kalandjai (1933, francia). Bárány Frigyes (1930— ): színész. Budapesten született. 1952 — 56 között grafikus volt a Sport-és Játékbolt Vállalatnál. Színpadi pályafutását 1957-ben a Déryné Színház társulatánál kezdte. 1960-ban a debreceni Csokonai Színházhoz, 1964-ben Budapesten a József Attila Színházhoz szerződött. Színpadi alakításai közül jelentősebb Shaw Szent Johannájának főinkvizítora és Deák Gábor, Berkesi András Viszontlátásra harangvirág c. háborús drámájának hőse. Filmen első ízben Az aranyemberben szerepelt (Kacsuka főhadnagy). — I. /.: Az aranyember (1962), Egy ember, aki nincs (1963), Foto Háber (1963), Honfoglalás, 1—3. rész (1963, tv-film), Már nem olyan időket élünk (1964), Szeretni (1964, rövid tv-film), Fény a redőny mögött (1965), Matematika (1965, tv-film), Kristóf, a magánzó (1965, tv-film), Az első esztendő (1966), Princ, a katona, I—13. rész (1966, tv-film), Oly korban éltünk, 1—5. rész (1966 — 67, tv-film), Harlekin és szerelmese (1966), Sellő a pecsétgyűrűn, 1—2. rész (1966, tv-film), A bunda (1966, tv-film), Napfogyatkozás (1966, tv-film), Bolondos vakáció (1967, magyar-román), Az ötös mező (1967, tv-film), Keresztelő (1967), Szende szélhámosok (1968, tv-film), Őrjárat az égen, 1—4. rész (1969, tv-film), Augusztusi kaland (1969, tv-film), Húszévesek (1969, tv-film), Egyszerű kis ügy (1969, tv-film), Szerencsés álmokat (1970, tv-film), Az utolsó ítélet (1970, tv-film), Érik a fény (1970). Barbaro, Umberto (1902 —Г959): olasz filmesztéta, színpadi szerző, regényíró. A szicíliai Acireale községben született. A filmmel mint újságíró került kapcsolatba. Kritikai munkássága mellett számos jelentős filmelméleti cikket írt. Olaszra fordította Balázs Béla, Pudovkin, Eizenstein műveit, és ezzel nagymértékben hozzájárult az olasz értelmiség marxista esztétikai ismereteinek bővítéséhez. 1932-ben kiadta Pudovkin filmelméleti írásait. A Cines filmstúdió munkatársaként forgatókönyveket írt L. Chiarini, G. Alessandrini, A. Palermi és más rendezők részére, 1936-ban az Olasz Filmkísérleti Központ (a filmfőiskola) tanára, 1944-től megbízott igazgatója volt, de állásából kommunista elvei miatt 1947-ben eltávolították. A Bianco e Nero szerkesztője, utóbb a Vie Nuove kritikusa. Nagy jelentőségű összefoglaló műve a Film, téma és forgatókönyv (Film, sogetto e sceneggiatura, Roma, 1939). 1948 — 50 között a lódzi filmfőiskolán tanított. Két játékfilmet és néhány dokumentáris alkotást rendezett. Emlékére filmtörténeti díjat alapítottak. Rómában halt meg. — I. f.: Az Adria hajógyárai (Г933, rövid), A második В (1934, író), Az utolsó ellenség (1937), A színész (1939, visszatekintő dokumentumfilm, rendező L. Chiarini, III. epizód), A bűnös nő (1940, író), Az Öt hold utcája (1942, író), Csipkerózsika (1942, író), Carpaccio (1947, rövid, R. Longhival), Tragikus hajsza (1947, társíró), Caravaggio (1948, rövid, R. Longhival). Barbu, Marga (1929— ): román színésznő. Aknasugatagon született. Bukarestben a Színházművészeti Főiskolán tanult, diplomája megszerzése után r95i-ben a fővárosban a Hadsereg Színházhoz szerződött. 1965—68 között a Comedia társulatának tagja. 1968-ban visszatért a Hadsereg Színházhoz (mai neve: Notara). Emlékezetes szerepe: Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra), Roxan (Rostand: Cyrano de Bergerac), Cherubino ÍReaiimarchais: Figaro házassága). 1953-ban filmezett először D. Negreanu egyik korfestő alkotásában. Legnépszerűbb alakítása a kalandos, romantikus betyártrilógia hősnője, Anica. — I. f.: A kürtös unokája (1953), Pirkadás (1954), A 101-es sas (1957), A föld kapuinál (1965), A döntő vallomás (1965), Betyárok (1965), Szüzek elrablása (1967), Az ujjlenyomat (1967), A betyárok bosszúja (1968), Bolondok hete (1970).