Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
M
Majewski 93 Major dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben szerezte meg diplomáját s vidékre szerződött. A veszprémi Petőfi Színház tagja. 1960-ban filmezett először; eddig főként mai témájú drámai alkotásokban foglalkoztatták. — I.f: Kálvária (i960), Májusi fagy (1961), Párbeszéd (1963, átvágott változat 1964), Keresztelő (1967), Virágvasárnap (1969). Majewski, Hans Martin (1911— ): német zeneszerző. Schlawéban született, az NSZK-ban él. Königsbergben orvosi tanulmányokat folytatott, majd itt és Lipcsében zenét tanult. 193 5 — 37-ben Berlinben karmester és korrepetitor volt (Theater des Volkes), írt operettet (Álmok szigete), balettet, 1939- től filmzenét is. A háború után hamburgi kabarékban, éjszakai lokálokban működött mint zenei vezető. Nevéhez számos prózai mű kísérőzenéje is fűződik. — I. f.: Szökés sötétben (1939), Frontszínház (1942), Szerelem 47 (1949), Unokahúgom, Susanne (1950, A. Steinbrecherrel), A szív melódiája (1950), Tóbiás Knopp (1950, rajzfilm), Nulla óra 15, kilences szoba (1950), Érettségiző lányok (1951), Zsákutca (1953), Éjszakai kísértet (1953), Ő (1954), Az eltűnt miniatűr (1954), A repülő osztály (1954), Hanussen (1955), Ingrid — egy fotómodell története (1955), Nélküled éjszaka lesz (1956), Egy szélhámos vallomásai (1957), El Hakim (1957), Afrika csillaga (1957, spanyol —NSZK), Cápák és kishalak (1957), A párizsi róka (1957, NSZK —francia), Tacskó (1957), Nedves aszfalt (1958), A szájkosár (1958), A huligánlány (1958, osztrák), Peter Voss, a milliók tolvaja (1958) , Nyugtalan éjszaka (1958), Emberek a hotelban . — Grand Hotel (1959), A híd (1959) , Útvesztő (1959), És azon a hétfő reggelen (1959), Sakknovella (i960), Bumeráng (1960) , Agatha, hagyd abba az öldöklést! (i960), Éjszaka borult Gotenhafenre (i960), Malachiás csodája (1961), Mississippi úr házassága (1961, NSZK—svájci), Mrs. Cheyney vége (1961), Az óriáskerék (1961), Alagút 28 (1962, NSZK —USA), A gripsholmi kastély (1963), Az öreg hölgy látogatása (1963, NSZK—francia—olasz—USA), Tizenegy év és egy nap (1963), A szerelmet tanulni kell! (1963), Vigyázzatok lányaitokra! (1964, társzeneszerző), Zsiványbecsület (1966), Rheinsberg (1967), Hét nap haladék (1969). Major Tamás (1910— ): színész, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. Budapesten született. A Színiakadémián 1930-ban. kapta meg diplomáját, majd a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, 1931-től rendes tagja lett. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a kommunista színművészeti mozgalom tevékeny résztvevője s egyik irányítója. A Független Színpad emlékezetes előadásait, a Vasas Szakszervezet irodalmi matinéit szervezte, s azok állandó szereplője volt. Szuggesztív, egyéni előadásmódú versmondó, különösen József Attila írásainak értő szívű tolmácsolója. 1945- től 1961-ig a Nemzeti Színház igazgatója, 1962 óta főrendezője s egyik vezető művésze. Az MKP, az MDP, az MSZMP képviselője, több éven át a központi vezetőség tagja. Nagy érdemei vannak a Nemzeti Színház új játékstílusának, műsorpolitikájának megteremtésében. Mint színész aprólékos, minden műfajban otthonos és magával ragadó jellemábrázoló. Nagy erejű drámai karakter, elhitető intrikus, derűs komikus. Kiemelkedőek Shakespeare-alakításai: Hamlet, III. Richard, Jago (Othello) és emlékezetes Moliére Tartuffe-jeként. 1938 óta rendez. 1947 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanára. Számos mai és klasszikus mű invenciózus, egyénien értelmező színpadra vivője. Eleinte ritkán filmezett, majd a hatvanas évek elejétől már rendszeresen vállalt szerepeket a felvevőgép előtt is. A biatorbágyi Matuska-ügyről szóló Merényletben éles vonásokkal rajzolta meg a Horthy-rendszer cinikus rendőrtisztjének, Halmágyi főfelügyelőnek a portréját. Kitűnő volt mint A tizedes meg a többiek inasa és a Változó felhőzet nyomozója. A S. Zweig Sakknovellája nyomán forgatott magyar televíziós filmben hitelesen alakította a Gestapo fogságában akaratlanul mestersakkozóvá váló hőst. 1967-től rendszeresen szerepel a Mikroszkóp Színház színpadán is, s képességeinek új oldaláról mutatkozott be a rádió és a televízió kabaréműsoraiban. (Ismert mulatságos figurája az öreg nagyothalló Majoros bácsi.) — I. f: A szűz és a gödölye (1941), Film a filmről (1941, rövid), Különös házasság (1951), Erkel (1952), Sakknovella (1959, tvfilm), Merénylet (1959), Az utolsó vacsora (1962), A kőszívű ember fiai, 1 —2. rész (1964), Az életbe táncoltatott leány (1964), Kár a benzinért! (1964), Miért rosszak a magyar filmek? (1964), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Világos feladja (1964, tv-film), Butaságom története (1965), Nem (1965), Három történet a romantikáról (1965, rövid), A tizedes meg a többiek (1965), A helység kalapácsa (1965, tv-film), És akkor a pasas