Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
M
Máriássy 109 Marinovics Bordeaux-ban építészetet hallgatott, majd énekelni tanult. 1941-ben lépett először színpadra Párizsban, a Don Pasqualéban. Idővel a francia főváros egyik legnépszerűbb, megjelenésében, hanganyagában, játékkultúrájában egyaránt egyik legfigyelemreméltóbb vígopera- és operettszínésze lett. Életem chansonja címmel könyve jelent meg. 1946- tól filmezett, főként zenés produkciókban. Egyik legnagyobb sikere a Cadiz szépe, amelyet színpadon is játszott. Párizsban halt meg. — I. f: Luis Mariano énekel (1946, rövid), Az énekes története (1946), Titkos rakomány (1947), Fandango (1948), Csak téged szeretlek! (1949), Andalúzia (1950, spanyol—francia), Párizs mindig énekel (1951), Granadai randevú (1951), Császárlilák (1952), Cadiz szépe (1953), A cárevics (1954, NSZK), Napóleon (1954), A sevillai borbély kalandjai (1954, spanyol), Négy nap Párizsban (1955), Riadó a Kanári-szigetekről (1955), A mexikói énekes (1956), Texasi szerenád (1957), Jamaicai módra (1957), Candide, avagy a XX. század optimizmusa (i960), Lábak gipszben (1964). Máriássy Félix (1919— ): rendező, Kossuth-díjas, érdemes művész. Mikófalván született. 1939-ben került a filmhez. A negyvenes években vágó, majd segédrendező lett a Hunnia Filmgyárban. A felszabadulás után dokumentumfilmeket készített; önálló játékfilmalkotóként 1949-ben mutatkozott be. Érdeklődése általában az aktuális témák, a munkásélet, mai társadalmunk erkölcsi problémái felé fordul. A környezet pontos kidolgozásával, részletmegfigyelésekkel, a valóság életteljes tükrözésével tűnik ki. Filmjeit sok esetben feleségével, Máriássy Judittal közösen írja. A felszabadulás előtti idők haladó mozgalmaival foglalkozó alkotásaiból erőteljes, őszinte pátosz sugárzik. Eddigi pályája csúcsát 1955-ben érte el (Budapesti tavasz, Egy pikoló világos). Az előbbi Karinthy Ferenc regényének feldolgozása, az utóbbi hatásos erkölcsrajz a fiatalság mindennapi életéből. Dolgozott a televízió számára is (A pékinas lámpása). Igen jól sikerült, mulatságos szatírája a kisvárosi miliőben játszódó Fügefalevél. Nagy hatású korrajza az ellenforradalomról az Imposztorok, mely újabb magára találását jelzi. 1948-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. — I. f: Verőfény (1944, befejezetlen), És átvették a hatalmat (1945, rövid), Valahol Európában (1947, vágó, Balázs Bélával, Radványi Gézával és Máriássy Judittal író), Munka versennyel győz a hároméves terv (1948, rövid), Dunavölgyi népek barátsága (1948, rövid), Szabóné (1949), 1919 (1949, dokumentáris összeállítás), Kis Katalin házassága (1950), Teljes gőzzel (1951), Vidám verseny (1953, dokumentum), Színes szőttes (1953, rövid, plasztikus), Rokonok (i954)> Budapesti tavasz (1955), Egy pikoló világos (1955), Külvárosi legenda (1957), Csempészek (1958), Álmatlan évek (1959), Fapados szerelem (1959), Hosszú az út hazáig (i960), Próbaút (i960), A pékinas lámpása (1961, tv-film), Megszállottak (1961, író Makk Károllyal, Galambos Lajossal, Almási Istvánnal, Kékesdi Gyulával), Piros betűs hétköznapok (1962,csehszlovák—magyar), Karambol (1964), A ló (1964, rövid), Bábolna 1964 (1964, rövid), Nem az én ügyem! (1964, rövid), Mókus (1965, rövid, tv-film), Fügefalevél (1966), Kötelék (1967, rendező, író), Ha hívnak.. . (1967, rövid), Imposztorok (1969), Kocs 1970 (1970, rövid, tvfilm), Angyal a karddal (1971, tv-film), Áradat (1971, tv-film). Máriássy Judit (1924— ): forgatókönyvíró, újságíró, József Attila-díjas. Budapesten született. 1940-ben az Esti Kurír lapelosztója, majd Nagybányán újságíró, 1947-től 1951-ig a Magyar —Szovjet Társaság osztályvezetője, 1952-től 1956 végéig az Irodalmi Újság munkatársa volt. Kezdetben Fejér Judit néven dolgozott. Munkáskörnyezetben játszódó és általában mai erkölcsi problémákat tárgyaló forgatókönyveit férje, Máriássy Félix rendező számára írja. Legismertebb alkotása az Egy pikoló világos. Az Imposztorok forgatókönyvébe beépítette Prónay naplójának stiláris fordulatait. A hatvanas években a Film, Színház, Muzsikában televíziós kritikákat írt. — I. f: Valahol Európában (1947, író Balázs Bélával, Radványi Gézával, Máriássy Félixszel), Kis Katalin házassága (1950), Egy pikoló világos (1955), Külvárosi legenda (1957), Álmatlan évek (1959), Fapados szerelem (1959), Hosszú az út hazáig (1960) , Próbaút (i960), Nem ér a nevem! (1961) , Piros betűs hétköznapok (1962, csehszlovák —magyar), Karambol (1964), Ha hívnak. . . (1967, rövid), Imposztorok (1969, író Prónay Pál naplója alapján). Marinovics, Anton (1907— ): bolgár rendező, Dimitrov-díjas, érdemes művész. Ruszéban született. A szófiai egyetem jogi karán 193 5-ben szerzett diplomát. Filmújságíróként (Nase Kino) már a húszas évektől