Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
M
Mihalkov 153 Mihály (1945, dokumentum, író, rendező), Falusi rapszódia (1946, rövid, író, rendező), Szabadságon (1946, rövid, író, rendező), A robot (1946, rövid, író, rendező), A mi gyermekeink (1946, rövid, író, rendező), Államadósság (1947, rövid, író,rendező),Küzdelem a román népi demokráciáért (1948, rövid, író, rendező), Államosítás (1948, rövid, író, rendező), 1948-as év (1948, rövid), A város nem alszik sohasem (1949, középméretű), Munkásfiatalok serlege (1949, rövid, író, rendező), Puskin-évforduló (1950, rövid), A fütyülő szél körútja (1950, középméretű játékfilm), Ionut brigádja (1954), Ördögszakadék (1957). Mihalkov, Nyikita (1945— ): szovjet színész. Moszkvában a Scsukin Színiiskolában folytatott szakmai tanulmányokat. 1961-ben szerepelt először a felvevőgép előtt. Nevét G. Danelija Moszkvai séta c. filmje tette ismertté, amelyben az egyik főszerepet, Koljka figuráját alakította. Sokrétű tehetségét a magyar közönség A nevük azonos c. D. Hrabrovickij-filmben csodálhatta meg, ahol a fiatalon hősi halált halt Borogyin harckocsizót személyesítette meg. Általában mai fiatalok természetes stílusú, rokonszenves megformálója. Később elvégezte a VGIK rendezőszakát. Édesapja Szergej Mihalkov (1913— ) ismert író és rajzfilmrendező, bátyja A. Mihalkov-Koncsalovszkij rendező. — I. f: Felhők Borszk felett (1961), Kros kalandjai (1962), Moszkvai séta (1963), Egy élethosszúságú év, 1—2. rész (1965), A nevük azonos (1966), Nem a legszerencsésebb nap (1967), Csillagosok, katonák (1967, magyar—szovjet), A jégsziget foglyai, 1—2. rész (1969, olasz—szovjet), Dal Mansukról (1969), Sport, sport, sport (1970). Mihalkov-Koncsalovszkij, Andrej (1938 — ): szovjet rendező, író, színész. A Zeneművészeti Főiskola zongoraszakán kezdte tanulmányait, majd érdeklődése a televízió felé fordult. Forgatókönyvet írt és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára. Itt M. Romm volt a mestere, s 1962-ben szerezte meg diplomáját. A frunzei, később a MOSZFILM stúdió rendezője lett. Egyik legemlékezetesebb forgatókönyve, amelyet A. Tarkóvszkijjal közösen készített, Andrej Rubljovról, a híres ikonfestőről szól. A hatvanas évek elején több ízben szerepelt a felvevőgép előtt is. A szovjet új hullám figyelemre méltó tehetségű, egyéni stílusú képviselője. A nemzetközi közvélemény figyelme Az első tanító c. filmje után terelődött rá. A nagy erejű, dokumentarista tárgyilagosságú, ugyanakkor lírai szépségekben gazdag történet főszereplőnője, volt felesége, Natasa Arinbaszarova a velencei fesztiválon alakításával elnyerte a Volpi-kupát. Édesapja Szergej Mihalkov író és rajzfilmrendező, testvére Ny. Mihalkov színész. — I. f.; Az én nagy barátom (i960, rövid játékfilm, író A. Tarkovszkijjal), A fiú és a galamb (1961, rövid játékfilm, író és E. Osztasenkóval rendező), Iván gyermekkora (1962, színész), Az esztelenek bírósága (1962, színész), Nagy „Kanóc” (1963, író többekkel), Susognak a nyárfák (1965, író Cs. Ajtmatovval), Az első tam'tó (1965, rendező), Andrej Rubljov (1966—69, író A. Tarkovszkijjal), Sánta Aszja története (1967, rendező), Nyugodt nap éve (1967, író), Egy falat kenyér (1968, író), Nemesi fészek (1969, rendező), Ványa bácsi (1970, rendező és A. Csehov nyomán író), Az atamán pusztulása (1970, író többekkel). Mihály András (1917— ): zeneszerző, Kossuth- és Erkel-díjas, Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész. Budapesten született. A Zeneakadémián gordonkázni Schiffer Adolfnál, kamarazenét Weiner Leónál és Waldbauer Imrénél, zeneszerzést Kadosa Pálnál tanult. 1946—48 között az Operaház első gordonkása, majd 1948 —50-ben főtitkára volt. 1950-től a Zeneművészeti Főiskola tanára, 1962-től a Magyar Rádió zenei tanácsadója. Sokirányú munkásságának kiemelkedő darabjai kórus- és kamaraművei, szimfóniái. Ismertek megzenésített József Attila-versei. Együtt és egyedül címmel Hubay Miklós színdarabja nyomán írt operáját 1967-ben mutatta be az Operaház. Filmmuzsikái közül a legemlékezetesebb a drámai erejű Angyalok földje. A film nemzetközi sikerében a kifejező kísérőzenének, a brechti hangvételű songoknak jelentős része volt. — I.f.: Teljes gőzzel (1951), Semmelweis (1952), Az élet hídja (1955), A szökevény (1958, rövid játék), Angyalok földje (1962), Igen (1964), Vízivárosi nyár, 1—3. rész (1964, tv-film), A völgy (1967), Pokolrév (1969), Isten hozta őrnagy úr! (1969), Szerelem (1970), Volt egyszer egy család (1972). Mihály Dénes (1894 — 1953): gépészmérnök, feltaláló. Gödöllőn született. A hangosfilm és a távolbalátás egyik úttörője. 1914-ben kezdte meg kísérleteit a hangnak fényelektromos úton történő rögzítésére. Első 8 m-es hangosfilmjét 1916-ban mutatta be. Készülé-