Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
R
Ráday 326 Ráday NSZK), Nílusi éjszakák (1949, NSZK), Nulla óra 15, kilences szoba (1950, NSZK), A fehér kaland (1951, NSZK), Erdész Katinka (1952, NSZK), Alraune (1952, NSZK), A halhatatlan lump (1953, NSZK), Madarász (1953, NSZK), Az utolsó keringő (1953, NSZK), Cigánybáró (1954, NSZK), A cárevics (1954, NSZK), A St. Moritz-i nap (1954, NSZK), Dr. Danwitz házassága (1956, NSZK), Dr. Wlimmen állatorvos (1956, NSZK), Idő és örökkévalóság között (1957, NSZK), Tavasz Berlinben (1957, NSZK), Szerencselovagok (1957, NSZK), Egy aszszony, aki tudja, mit akar (1958, NSZK), Nélküled nem tudok élni (1958, NSZK), Szeretett vadállat (1959, osztrák), Ne hagyj engem vasárnap egyedül! (1959, NSZK), Álmaim hőse (i960, NSZK), A nagy kívánsághangverseny (i960, osztrák), Segítség, egy hajadon szeret engem (1970, NSZK). Ráday Imre (1905— ): színész, kiváló művész. Budapesten született. Rózsahegyi Kálmán tanítványa volt. Pályáját szerelmes hősként kezdte. Első ízben 1923-ban Székesfehérvárott lépett fel. Színpadi szereplését Kaposvárott folytatta, majd Forgács Rózsi Kamara Színházában játszott. 1926-ban Németországba ment. Itt az UFA szerződtette, de a színházhoz sem vált hűtlenné. Hazatérése után 1929-ben a Belvárosi Színház, 1930-ban a Magyar Színház, 1935-ben a Vígszínház tagja lett. 1945—46-ban a Nemzeti Színházban többek között Bajor Gizi partnere Cocteau Rettenetes szülők c. színjátékában. 1945 után a társalgási színművek elegáns úrifiúinak szerepköréről fokozatosan a jellemfeladatok megoldására tért át. A Vidám Színházban, a Pesti Színházban játszott. 1957-től a József Attila Színház tagja és új oldaláról mint koncepciózus rendező is bemutatkozott. Franciás könnyedségű, sokoldalú emberábrázoló. Erőssége a modem téma, amelyben egyaránt érvényesül drámai ereje és szatirikus humora. A harmincas években Jávor Pállal együtt a legnépszerűbb filmbonviván volt. Évtizedek múltán a Dollárpapa Koltai János gimnáziumi tanárjának karakterisztikus alakjában már az érett művészt láthatta viszont a közönség. Kitűnő sanzonénekes, sokat szerepel a rádióban és a televízióban. 1950 — 56 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Fia Ráday Mihály operatőr és rendező. — I. f.: A világ szélén (1926, német), Asszony a szekrényben (1927, német), Csárdáskirálynő (1927, német —magyar), Donald Westhof harca (1927, német), Ma Strauss játszik (1928, német), Dr. Schäfer nőorvos (1928, német), Út az éjszakán át (1929, német), Egy kis előleg a boldogságra (1929, német), Márciusi mese (1934), Péter (1934), Címzett ismeretlen (1935), Barátságos arcot kérek (1:935), Az okos mama (1935), Légy jó mindhalálig (1936), Pókháló (1936), Tisztelet a kivételnek (1936), Évforduló (1936), Dunaparti randevú (1936), Lovagias ügy (1937), Szerelemből nősültem (1937), Édes a bosszú (1937) , A kölcsönkért kastély (1937), Te csak pipálj Ladányi! (1938), A hölgy egy kissé bogaras (1938), 13 kislány mosolyog az égre (1938) , Teljes gőzzel (1951), Dollárpapa (1956), Felfelé a lejtőn (1958), Hosszú az út hazáig (i960), Rangon alul (i960), Álba Regia (1961), Házasságból elégséges (1961), Puskák és galambok (1961), Mindenki ártatlan? (1961), Hurrá nyaralunk! (1962, rövid), Házasságok a földön köttetnek (1962, tv-film), Amphitrio (1963, tv-film), Miért rosszak a magyar filmek ? (1964), Nagymama (1964, tv-film), Fény a redőny mögött (1965), Fájó kritika (1965, tv-film), Délután ötkor (1965, tv-film), Nem szoktam hazudni (1966), Titkok éjszakája (1966, tv-film), Oly korban éltünk, 1—5. rész (1966—67, tv-film), Falak (1967), A holtak visszajárnak (1968, tv-film), A ló is ember (1968, tv-film), Szende szélhámosok (1968, tv-film), Nyomozók társasága, i—13. rész (1969, franciajapán — kanadai—magyar — N SZK, tv-sorozat), Holnap reggel (1969, tv-film). Ráday Mihály (1942— ): rendező, operatőr. Budapesten született. Ráday Imre színész fia. Az ELTE bölcsészkarán művészettörténet-magyar szakos hallgató volt. Egyik alapítója az ELTE Amatőrfilm Klubjának. 1964-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1964 — 68 között a MAFILM stúdióiban nagy játékfilmeknél mint asszisztens, felvételvezető és segédoperatőr dolgozott. Diplomájának megszerzése után a Magyar Televízióhoz került, ahol többek között a Kuckó c. gyermekműsor operatőrje. Filmjei közül Oberhausenban nemzetközi elismerést aratott a Dominus Vobiscum c. munkájával. — I.f: Hivatásból? (1965, rövid, rendező, operatőr), Dominus Vobiscum (1966, rövid, rendező, operatőr), Szevasz Vera! (1967, színész), Szárnyvonal (1967, rövid, operatőr), Boldogság (1968, rövid, operatőr), Gabi és Dorka (1969, tvmesesorozat, operatőr), Pásztoróra (1969, rövid tv-film, operatőr), Jelzőlámpa (1970, tv-