Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
R
Richly 358 Richter pályafutásának első állomása a Royal Court Theatre, ahol 1956 —65 között dolgozott mint művészeti aligazgató és rendező. Első sikerét J. Osborne Dühöngő ifjúság c. darabjának színpadra vitelével aratta 1956-ban. (Ugyancsak ő irányította a következő évben a New York-i premiert.) Ekkor rendezte Osborne A komédiás c. színművét, majd E. Ionesco abszurd komédiáját, A székeket. 1959-ben P. Robesonnal a főszerepben a Stratford on Avon Theatre-ben az Othellót vitte színre. 1961- ben A. Finney-vel Osborne Luther c. darabjával keltett figyelmet. 1964-ben a Royal Court Theatre-ben Csehov Sirályát mutatta be P. Finch-csel és V. Redgrave-vel, aki a felesége volt. Osborne baráti körének,a „dühös fiatalok”-nak tagja, s a népszerű fiatal drámaíró műveinek első színpadi megvalósítója. Az angol színi és filmkultúra egyik egyéni felfogású megújítója, a -*free cinema irányzat vezéralakja. A Woodfall Film Productions vállalat alapítója. Mint producer részt vett a Szombat este, vasárnap reggel c. munkástémájú film gyártásában. Rendezőként K. Reisz társaságában egy rövid produkcióval mutatkozott be (A mama nem engedi), majd filmre vitte Osborne két színdarabját (Dühöngő ifjúság, A komédiás). Kiemelkedő munkája az Egy csepp méz, amely S. Delaney fiatal írónő nálunk is bemutatott színdarabja nyomán készült. Bensőséges lélekábrázolásán, drámai erején túl ő az angol külvárosok világának felfedezője a felvevőgép előtt. A megboldogultban — E. Waugh regénye alapján — az amerikai halottkultusz gyilkos torzképét rajzolta meg. Ugyancsak kegyetlen nyíltsággal leplezte le az angol gyarmatosító politikát, az esztelen háborút A könnyű lovasság támadása c. történelmi pamfletje. — I. f.: A mama nem engedi (1956, rövid játék, K. Reisszel), Dühöngő ifjúság (1958), A komédiás (i960), Szentély (i960, USA), Egy csepp méz (1961), A hosszútávfutó magányossága (1962), Tom Jones (1963), Kisasszony (1965, angol—francia), A megboldogult (1965, USA), A Gibraltár tengerésze (1966), A könnyű lovasság támadása (1968), Vörös és kék (1968, rövid játék), Nevetés a sötétben (1969), Ned Kelly (1970), Hamlet (1970). Richly Zsolt (1941— ): rajzfilmrendező. Sopronban született. 1961-ben végzett Budapesten a Kirakatrendezői Szakiskolában, majd az Iparművészeti Főiskolán 1966-ban szerzett diplomát és a Pannónia Stúdió munkatársa lett. Ő készítette a Peti-sorozat és az Air India propagandafilm háttereit. Mint rajzfilmrendező főként lírai, festői alkat, aki a vers, a zene hangulatát igyekszik a maga műfajában egyéni módon tolmácsolni. — I.f: Tambó, a kis elefánt (1964), Indiában ... József Attila versére (1966), Szvit — Öt magyar népdal, Kodály Zoltán kórusfeldolgozása (1969), A páva (1969, rövid), Medvetánc (1971, rövid), Molnár Anna (1972, rövid). Richter, Hans (1888 — ): német rendező. Berlinben született. Festőnek készült. A tízes években a kubizmus, majd a dadaizmus hatása alá került. Első kísérleti jellegű filmjein e stílusok hatása érezhető. Jelentős elméleti munkásságát három kötetben bocsátotta közzé (Filmkritikái dolgozatok, Berlin, 1920; A játékfilm, Berlin, 1920; A ma filmellenzői, a holnap filmbarátai, Berlin, 1929). A Sturm művészcsoporttal állt kapcsolatban. A tízes évek végén kezdett intenzíven foglalkozni a filmmel. Kiváló operatőr tehetség. A német avantgardista, pontosabban az -*absztrakt film világszerte ismert mestere. 1933 —40 között Svájcban élt, 1940-ben az USA-ban telepedett le. 1956-ig a New York City College Filmtechnikai Intézetének igazgatója volt, 1956-tól tiszteletbeli elnöke. Több érdekes témájú, szociális problémával foglalkozó forgatókönyve vár megvalósításra (Új világban élünk, Demokráciák és testületek, Két ostrom, Négyféle szabadság, A nő helyzete Amerikában stb.). Az alkotók közül W. Ruttmann-nal tartott fenn kezdetben baráti jó viszonyt és munkakapcsolatot O. Fischingerrel. Művészetére a svéd V. Eggeling gyakorolt hatást. Részt vett a La Sarraz-i nemzetközi filmkongresszuson, s az ott készült, Eizenstein által rendezett kisfilm asszisztense volt. — I.f: (Filmjei közül egy sem normál játékfilm!) Ritmus 21 (1921, rövid), Ritmus 23 (1923, rövid), Ritmus 25 (1925, rövid), Színek összhangja (1925), Filmtanulmány (1926), Infláció (1927), Délelőtti kísértetjárás (1928), Minden fordul, minden mozog (1929), Fém (1931 — 33, szovjet, befejezetlen,dokumentum),Eladó álmok (1948, USA, író és rendező F. Legervel, M. Ernsttel, J. Levyvel, A. Calderral, M. Duchamp-mal, M. Ray-vel), 8x8 (1955, USA, rendező és író J. Cocteau-val és A. Calderral), Dadascope (1961); — egyes források említik még ellenőrizhetetlen műveit: Prélude (1919), Fuga (1920) vagy Preludium és fuga (1920), Sztálingrád (1944, USA), Párizs felszabadítása (1945, USA, dokumentum), Harminc év kísérlet (1951, USA).