Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
S, Sz
Schubert 413 Schüfftan Szerelmi játék ahóban(i966, osztrák —USA), Az Orion űrhajó újabb kalandjai (1967, tv-sorozat, folytatás), Április, április (1968), D’Artagnan (1968, NSZK—francia—olasz, tv-film), A Dreyfus-ügy (1968, tv-film), Ottó bukik a nőkre (1968, NSZK—osztrák), Gyere Bécsbe, én mutatok neked valamit (1970, NSZK —osztrák). Schubert Éva (Z931— ): színésznő. Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben szerezte meg diplomáját, azóta a Magyar Néphadsereg Színháza, ma a Vígszínház tagja. (Közben 1956 —58-ban a József Attila Színház és a Vidám Színpad művésze volt.) Főként vígjátéki szerepekben filmez. Modern leány- és asszonyfigurái a színpadon és a felvevőgép előtt egyaránt rá irányították a figyelmet. Derűs tónusú karakterábrázoló. — I. f.: Egy pikoló világos (1955), A csodacsatár (1956), Dani (1957), Bolond április (1957), Égi madár (1957), Micsoda éjszaka! (1958), Don Juan legutolsó kalandja (1958), A mama (1958, tv-film), Vörös tinta (1959), Kölyök (1959), Rangon alul (i960), Legyező (i960, tv-film), Jó utat autóbusz! (1961), Nem ér a nevem! (1961), Felmegyek a miniszterhez (1961), Délibáb minden mennyiségben (1961), Hurrá, nyaralunk ! (1962, rövid), Kertes házak utcája (1962), Nem (1965), Tilos a szerelem (1965), Ketten haltak meg (1966), Hazai pálya (1968), A ló is ember (1968, tv-film), Sziget a szárazföldön (1969), Ismeri a szandi mandit? (1969), Az örökös (1969), N. N. a halál angyala (1970), A fekete város (1971, tv-sorozat), Csárdáskirálynő (1971, NSZK—magyar), Volt egyszer egy család (1972). Schuller Imre (1919— ): operatőr, rendező. Budapesten született. 1937—38-ban Franciaországban folytatott textilfőiskolai tanulmányait a háború kitörése félbeszakította. Dolgozott mint tisztviselő és textiltechnikus. 1947-ben lépett be a Szivárvány filmlaboratóriumba laboránsként. 1950-ben átkerült a MAFILM népszerű tudományos stúdiójához. Főként operatőri minőségben működött, de a hatvanas években már mint rendező is felhívta magára a figyelmet. Legnagyobb sikerét a szarvasok életéről szóló festői természetfilmje, Az erdők királya (1964) aratta. — I.f: Ápold a gépet! (1954, oktató, operatőr), Fásítások ápolása és védelme (1954, oktató, operatőr), Lucerna (1955, oktató, operatőr), Korszerű szénaszárítás (1956, oktató, operatőr), Erdők és emberek (1956 — 57, oktató, operatőr), Budai hegyek (1957, rövid, operatőr), Csodálatos gyógyszerek (l9S7. rövid, operatőr), Áramszünet (1958, rövid, operatőr), Afrikában jártunk (i960, dokumentum, rendező, operatőr, író), Mozogni jó (i960, rövid, operatőr), A folyadékpótlásról (i960, oktató, operatőr), Traktorok karbantartása a termelőszövetkezetekben (1961, oktató, operatőr), Műtrágyázás (1961—62, oktató, operatőr), Köszörülés (1962, oktató, rendező, operatőr), A 35 milliméteres filmmásolat kezelése és megóvása (1962, oktató, rendező, operatőr), Elmekórtani tünetek (1963, oktató, operatőr), Zárt osztály (1963, rövid, operatőr), Az erdők királya (1964, dokumentum, író, rendező és Surányi Antallal operatőr), Kamaszok (1964, rövid, operatőr Szabó Árpáddal, Tóth Jánossal), Nem fogfájni (1964, oktató, operatőr), A nehezebb út (1965, rövid, operatőr), Próbaúton (1964, rövid, rendező Szluka Emillel, operatőr Surányi Antallal, Borbély Jánossal és Tóth Jánossal), Lányok pályaválasztás előtt (1965, rövid, operatőr), A villamosív (1966, oktató, rendező, operatőr), Aranyhíd (1966, rövid, operatőr), Az ő világuk (1966, rövid, operatőr Szabó Árpáddal, Tüskés Lászlóval), Enni jó (1966, rövid, operatőr), Beszélnek a gyerekek (1966, rövid, operatőr), Ismerkedés a ceruzával (1967, rövid, operatőr), Fürödni jó ! (1967, oktató, operatőr), Több mint játék (1967, oktató, operatőr), Technika a vendéglátóiparban (1967, oktató, rendező, operatőr), Pisztrángok (1967, rövid, operatőr), Erdei szimfónia (1968, szovjet—magyar, dokumentum, rendező A. Zgurigyivel, operatőr N. Juriskinával és Kacsurjannal), Fáj a szívem (1968, rövid, operatőr), A hangszerek királynője (1968, rövid, operatőr), A szó varázsa (1968, rövid, operatőr), A traktorok műszaki állapotának vizsgálata (1969, rövid, operatőr), Én is (1969, rövid, operatőr), Requiem (1970, rövid, rendező, operatőr), Ráni és társai (1970, rövid, rendező, operatőr), Műanyagok a bútoriparban (1970, oktató, operatőr), Séta (1970, rövid, operatőr), Vadállatok szemtől szemben (1971, rövid, rendező, operatőr). Schüfftan-eljárás: trükkfelvételi eljárás; nevét Eugen Schüfftan francia operatőrről kapta. Lényege, hogy a felvevőgép lencséjétől ferdén 25—30 cm távolságban tükröt helyeznek el, amely az oldalt álló képet, rendszerint gipszmodellt (pl. palota homlokzatát) bevetíti a felvevőgépbe. Ha a tükör foncsorozásának egy részét lekaparják, ezen mint egyszerű üvegen a gépbe jut a fény egy