Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)

S, Sz

Sínjén 437 Sinkovits alapjait is elsajátította. Első ízben 13 éves korá­ban lépett fel apjával közös műsorban. 1954- től láthatták az amerikai tv-nézők. A revük­ben Tommy Sands partnere. Számos lemez­­felvétele közül a Sétáló csizmákból csak az USA-ban több mint egymillió példány fo­­gyott.Édesapjávalmintegy 100közös dala van. A hatvanas években hosszabb európai turnét bonyolított le, s ennek során London, Párizs, Róma, Hamburg, Berlin, Amszterdam és Stockholm televíziós állomásainak műsorá­ban lépett fel. A Boots Enterprises filmcég tulajdonosa. Egy nagyon jó ember címen meg­írta Frank Sinatra életrajzát. 1964 óta filmez rendszeresebben. Az Oscar-díj c. darabban önmagát alakította. Eddigi legemlékezete­sebb filmje A vad angyalok, amelyben egy fiatalokból álló motoros galeri egyik tagját személyesítette meg. — 1. f.: Szerezz magad­nak főiskolás lányt! (1964), Azoknak, akik fiatalnak gondolják magukat (1964), Zátonyra futott házasság (1965), Kísértet a láthatatlan bikiniben (1966), Az Oscar-díj (1966), A vad angyalok (1966), Az utolsó titkos ügynök (1966), Autóversenypálya (1968). Sínjén, Sabine (1942— ): német színész­nő. Münchenben született, az NSZK-ban él. A film számára a magyar származású Josef von Baky rendező fedezte fel s tizenöt éves korában szerepet juttatott számára A kora­­érettek c. darabjáb an. Fiatal leányok bájos, szőke megszemély esítője. A magyar közönség az érzelmes Stefanie-sorozat első darabjából ismeri. A Sabine és a 100 férfi c. produkció­ban Yehudi Menuhin, a világhírű hegedű­­művész partnereként eljátszotta D. Durbin Száz férfi, egy kislány c. filmjének egykori szerepét. Jellegzetes naivaalkat, akit mintegy új karakterben az új hullám ismét felfedezett (Ő, Minden évben újra). A német közönség gyakran láthatja a tv-ben, s Nyugat-Berlin­­ben színpadon is szerepel (Undine). — I. f: A koraérettek (1957), Stefanie (1958), Lányok egyenruhában (1958), Piszkos angyal (1958), Vén Heidelberg (Г959), Marili (1959), Egy angyal sem olyan tiszta (i960), Egy pohár víz (i960), Sabine és a 100 férfi (i960), Stefanie Rióban (i960), Hatodik emelet (1961), Er­dész Katinka (1962), A mississippi kalózok (1963,NSZK—olasz—francia), Nagybátyám, a gengszter (1963, NSZK—francia—olasz), Ő (1966), Minden évben újra (1967), A spa­nyol baba (1967, tv-film), Mi ketten (1970). Sinkó László (1940— ): színész, Jászai Mari-díjas. Budapesten született. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán 1962-Ъеп fejezte be tanulmányait. Pályáját a debreceni Cso­konai Színházban kezdte. Innen szerződ­tette 1966-ban Budapestre a Nemzeti Szín­ház. Ugyanebben az évben Máriássy Félix rendező rábízta Fügefalevél c. szatirikus filmjének főszerepét, Csíki B. István új­ságíró alakját. A fiatal színészgenerá­­ció kiváló jellemábrázolást nyújtó, te­hetséges képviselője. Gyakran szerepel a tv­­ben és foglalkoztatja a szinkronstúdió is. Testvére Sinkovits Imre. — I. f: Fügefalevél (1966), Princ, a katona, 1 —13. rész (1966, tv-filmsorozat), Változó felhőzet (1967), Bu­dapesten harcoltak, 1 — 3. rész (1967, tv­­film), A nagybácsi álma (1967, tv-film), Pla­tonov szerelmei (1967, tv-film), A második lövés (1968, tv-film), A kezdet (1968, tv­­film), Cseppben a tenger (1968, tv-film), Bors, 1 — 5. rész (1968, tv-film), Reggelire két férfi (1968, tv-film), Szende szélhámosok (1968, tv-film), Gyilkosság a műteremben, 1—2. rész (1969, tv-film), Gobseck (1969, tv-film), Őrjárat az égen, 1 —4. rész (1969, tv-film), A kormányzó (1969, tv-film), Me­lánia három esküvője (1969, bemutató 1972, tv-film), Bolyai János (1969, tv-film), Az utolsó ítélet (1970, tv-film), Mi újság Pesten? (1970, tv-film), A kékszakálú herceg vára (1970, tv-film), A Danaida (1971, tv-film), Az elszabadult idő (1971, tv-film), Széchenyi meggyilkoltatása (1971, tv-film), Hogyan akarta megmentem Pilátus Júdást (1971, tv­­film), A fekete város (1971, tv-sorozat), Vonalra várva (1972, tv-film), György barát, 1—3. rész (1972, tv-film). Sinkovits Imre (1928 — ): színész, Kos­suth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Budapesten született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1951-ben kapta meg diplomáját. 1949-től 1951-ig a főiskola tanársegédje volt. A Petőfi Színház, a Nem­zeti Színház, 1957-től 1963-ig a József Attila Színház, majd ismét a Nemzeti Színház szerződtette tagjai sorába. Klasszikus és mai témákban egyaránt ideális hőstípus. Szívesen foglalkoztatja a rádió, a televízió és a szinkron is nemcsak átélt, minden szerepet belülről, egyénien megformáló játékstílusáért, de fér­fias orgánumáért is. A drámai erő, a köny­­nyed humor erőteljes kifejezőeszközeivel él. Vérbeli komédiás, aki A három testőr Plan­­chon által feldolgozott változatának 18 szerepében éppúgy élményt nyújtott, mint Madách Mózesének, címszerepében, Az ember tragédiája Ádámjaként, mint ördögfióka a

Next