Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
S, Sz
Sólyom 449 Somlay (1970, magyar—szovjet), Földindulás (1970, tv-film), Rózsa Sándor, 1—12. rész (1970, tv-sorozat), Súgó kellene (1971, tv-film), Még kér a nép (1971), Jó estét nyár, jó estét szerelem! (1971, tv-film). Sólyom Ildikó (1940— ): színésznő. Székesfehérvárott született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben szerzett diplomát, majd Veszprémbe szerződött. 1962-től a József Attila Színház, 1969-től a Nemzeti Színház tagja. Jelentősebb szerepet a Rangon alul c. filmvígjátékban kapott. — — I. f.: Bolond április (1957), Dúvad (1959, átdolgozott változat 1961), Az arc nélküli város (i960), Rangon alul (i960), Kár a benzinért! (1964), Butaságom története (1965) , Matematika (1965, tv-film), A svéd gyufa (1965, tv-film), A bunda (1966, tvfilm), Nyaralók (1967, tv-film), Húszévesek (1969, tv-film). Sólyom Katalin (1940— ): színésznő. Budapesten született. 1964-ben kémia—fizika szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen. 1964—68 között a Gondolat Könyvkiadónál dolgozott mint szerkesztő. Művészpályáját amatőrként kezdte. 1961-től az Egyetemi Színpad Universitas Együttesének vezető színésznője volt. 1965-ben Zágrábban a nemzetközi egyetemi színházi fesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját. Ismertebb szerepei: özvegy Karnyóné, Yerma, Nyilas Misi. Szabó István hívta meg első ízben filmezni. Emlékezetes alakítása az Apa zsidó származású diáklánya. 1968 nyarán a Pécsi Nemzeti Színház szerződtette tagjai sorába. — I. f: Álmodozások kora (1964), Apa (1966) , Sárika, drágám! (1970). Somkuti István, Sovisrath (1895— ): operatőr. A tízes években a párizsi Pathé testvérek gyáránál sajátította el a filmtechnika alapjait. Az I. világháború után Bukarestben, majd Budapesten dolgozott. A hangos eljárás technikáját 1931-ben Berlinben tanulta ki. Kezdetben játékfilmekkel is foglalkozott, utóbb a Magyar Filmiroda RT kötelékében főként rövid alkotások felvételeit készítette. 1938-ban megalapítója a Filmoperatőrök Társaságának. 1945-ig rendezőoperatőrként az ún. kultúrfilmek egyik legismertebb alkotója volt. 1964-ben kivándorolt az USA-ba. — I. /.: A vén gazember (1932, Eiben Istvánnal, K. Puth-tal), Az ellopott szerda (1933), Vica, a vadevezős (1933), Hungária (1934, rövid, Megyee Tiborral), Hala 11(1934,rövid, Icsey Rezsővel), A magyar gyümölcs (1936, rövid, rendező, operatőr), Baromfitenyésztés Magyarországon (1936, rövid, rendező, operatőr), Sertéstenyésztés Magyarországon (1936, rövid, rendező, operatőr), Szarvasmarhatenyésztés Magyarországon (1937, rövid, rendező, operatőr), A magyar ló (1937, rövid, rendező, operatőr), A magyar vad (1938, rövid, rendező, operatőr), A magyar bor (1938, rövid), Szent István-év Magyarországon (1938, rövid, összeállító, Megyer Tiborral operatőr), Munkaszolgálat, országépítés (1938, rövid, rendező, operatőr), A magyar búza (1938, rövid, rendező, operatőr), Vadászat Magyarországon (1938, rövid, rendező, operatőr), A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása (1938—39, dokumentum, Kerti Lajossal, Megyer Tiborral, Zsabka Kálmánnal), A róka nyomán (1939, rövid), Rizstermelés a Hortobágyon (1939, rövid, rendező, operatőr), Az Alföld öntözése (1939, rövid, rendező, operatőr), A tej élet, erő, egészség (1939, rövid, Megyer Tiborral), Repül a nehéz kő (1941, rövid), Premier a Nemzetiben (1941, rövid), A telivérek élete (1942, rövid). Somlay Artúr (1883—1951): színész, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. Budapesten született. 1898 —1900-ban a Vígszínház színi iskolájában tanult. Először 1900-ban Körmöcbányán, 1902-ben Pozsonyban és Kassán, 1903-ban Aradon, 1904—05-ben Kolozsvárott játszott. 1905-ben a Vígszínház, 1907-ben a Magyar Színházszerződtette, 1908- ban Miskolcon, 1909-től 1920-ig a Nemzeti Színházban szerepelt. 1921 —22-ben Berlinben filmezett, 1922 őszén az Unió Színházak szerződtették. 1924-től 1926-ig a Renaissance Színház, 1926-tól 1929-ig és 1931—35 között a Vígszínház, 1929—30-ban a Belvárosi Színház, 1935— 36-ban és 1942-ben a Nemzeti Színház, 1936-tól 1945-ig a Vígszínház, 1946- tól haláláig újra a Nemzeti Színház volt pályájának állomása. Emlékezetes színpadi szerepei: Pcpel (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1907), Marcus Antonius (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1909), Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1909), Sári bíró (Móricz Zsigmond: Sári bíró, 1909), Szókratész (Arisztophanész: A felhők, 1912), Rank dr. (Ibsen: Nóra, 1915), Tiborc (Katona József: Bánk bán, 1916), Polonius (Shakespeare: Hamlet, 1916), János (Molnár Ferenc: Vörös malom, 1923), Alwing Os-4 1 Üj filmlexikon П.