Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
S, Sz
Szabó 494 Szabó padokon kezdte pályáját. Játszott a Royal, a Józsefvárosi, az Erzsébetvárosi Színházban, majd 1942-től Nagyváradon. 1946-tól a marosvásárhelyi Székely Színházban mint főrendező és színész aratott megérdemelt nagy sikereket. Többek között az Úri muriban Csörgheö Csuli alakját formálta meg egyénien, ízesen, de volt Orgon (Tartuffe), Polgármester (A revizor) és Tiborc (Bánk bán). Tanított a Szentgyörgyi Istvánról elnevezett marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán is. 1955-ben tért vissza Magyarországra, 1955 — 57 között a Néphadsereg Színházában, 1958—60 között a Fővárosi Operettszínházban, 1961—63 között a Vígszínházban, 1963-tól a József Attila Színházban lépett fel. Sokoldalú művész: kedves operettfigura (a Nagymama Tódorka Szilárd tanár ura), kitűnő komikus, nagyszerű jellemábrázoló és drámai hős, főként kisemberek utolérhetetlen hűségű megformálója volt. Sokat szerepelt a rádióban (pl. a folytatásos Szabó család kedves Szabó bácsijaként) és fellépett a tv kamerái előtt. Filmen nemzetközi hírnevet szerzett Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjének címszerepében. A figura kisszerűségét és tragikomikumát egyaránt felejthetetlenül érzékeltette. Alakításával a legemlékezetesebb színészi teljesítmények egyikét nyújtotta a hazai filmtörténetben. Budapesten halt meg. Fia Szabó Ottó színész. — I. f.: Tanár úr kérem (1956, középméretű, játék), Hannibál tanár úr (1956), Dollárpapa (1956), Az igazi égszínkék (1957, rövid játék), Gerolsteini kaland (1957), Láz (1957), Játék a szerelemmel (1957), Bolond április (1957) . Bogáncs (1958), Jó étvágyat! (1958, rövid), Don Juan legutolsó kalandja (1958), Fekete szem éjszakája (1958, franciamagyar), Kaland az állatkertben (1958, rövid játék), Felfelé a lejtőn (1958), Razzia (1958) , Micsoda éjszaka! (1958), Vasvirág (1958) , Álmatlan évek (1959), Kard és kocka (1959) , Pár lépés a határ (1959), Szerelemcsütörtök (1959), Égre nyíló ablak (1959), Az arc nélküli város (i960), Fűre lépni szabad (1960) , Három csillag (i960), Virrad (i960), Derült égből (i960, rövid játék), Két emelet boldogság (i960), Aranyfácán (i960, tv-film), Áprilisi riadó (1961), Házasságból elégséges (1961) , Jó utat autóbusz! (1961), Nem ér a nevem! (1961), Nő a barakkban (1961, tv-film), Fagyosszentek (1962), Angyalok földje (1962), Az aranyember (1962), Új Gilgames (1963), Foto Háber (1963), Párbeszéd (1963, átvágott változat 1964), Tóbiás és a többiek (1965, tv-film). Szabó Ferenc (1902 — 1969): zeneszerző, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész. Budapesten született. A Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leó, majd Siklós Albert, később Kodály Zoltán tanítványa volt. 1926 táján kapcsolatba került a munkásmozgalommal, s részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális műsorainak rendezésében. 1928- ban az Antialkoholista Munkásszövetség kórusát vezette. Horthy rendőrsége elől Berlinbe emigrált, majd 1932-ben Moszkvában telepedett le. Részt vett a II. világháborúban. 1945-ben a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés fakultásának tanszékvezető tanára, helyettes igazgatója lett. 1957- től nyugalomba vonulásáig, 1967 végéig igazgatta a főiskolát. Zenekari műveket, kamarazenét, zongoraműveket, balettet, oratóriumot, kórusműveket, tömegdalokat stb. írt. Kitűnő filmkomponista volt. Emlékezetes munkája a negyvennyolcas szabadságharcot idéző, nagy erejű Föltámadott a tenger, valamint a Ludas Matyi kísérőzenéje. E kettőből utóbb zenekari mű is született (Lúdas Matyi, 1950, zenekari szvit; Föltámadott a tenger, 1955, oratórium; Lúdas Matyi, i960, balett). Budapesten halt meg. — I. f.: A halászok felkelése (1934, szovjet, W. Ferróval és A. Babadzsjannal), Lúdas Matyi (1949), Különös házasság (1951), Föltámadott a tenger, 1—2. rész (1953), Szakadék (1956), A 39-es dandár (1959). Szabó Gabriella (1951— ): filmszínésznő. Eredeti neve Szabó Ildikó. Budapesten született. Sándor Pál rendező fedezte fel mint jellegzetes teenager-típust. A Szeressétek Odor Emíliát! c. 19. sz. végi életkép címszereplője volt. — I. Bohóc a falon (1967), Szeressétek Odor Emíliát! (1969), Sárika, drágám! (1970), Végre hétfő ! (1971), Fintor (1971, vizsgafilm), Hangyaboly (1971). Szabó Gyula (1930— ): színész, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Kunszentmártonban született. A Kismotor- és Gépgyárban dolgozott Budapesten. Ösztöndíjasként került a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomáját 1954-ben kapta meg. A Petőfi, majd a Jókai, illetve a Thália Színházhoz szerződött. Főként fiatal népi hősök szerepében vált ismertté, de sokoldalúságát olyan feladatok sikeres megoldása is jelzi, mint A. A. Milne Micimackója és B. Brecht Arturo Uija (Állítsátok meg Arturo Uitl). Kedves, természetes alakításokat nyújt vígjátékokban is.