Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
S, Sz
Szabó 496 Szabó Nemzeti Színház szerződtette. 1960—65 között a veszprémi Petőfi Színház, 1965 őszétől a József Attila Színház, 1971 őszétől újra a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Jelesebb színpadi szerepei: Hlesztakov (A revizor), Görgey (Fáklyaldng). Kedvelt szinkronhang is. 1958-ban filmezett először. Jelentősebb feladathoz a Szívroham c. tv-filmben jutott, ahol egy náci tisztet elevenített meg karakterisztikusan. Ő alakította Kun Bélát az Én, Prenn Ferenc c. regény tv-változatában. Édesapja Szabó Ernő színész volt. — I. f.: Bogáncs (1958), Négyen az árban (1961), Asszony a telepen (1962), Igen (1964), Szívroham (1964, tv-film), A bunda (1966, tv-film), Minden kezdet nehéz (1966), Harlekin és szerelmese (1966), És akkor a pasas (1966), Egy szerelem három éjszakája (1967), Platonov szerelmei (1967, tv-film), Változó felhőzet (1967), Az Aranykesztyű lovagjai, 1 — 5. rész (1968, tv-film), A ló is ember (1968, tv-film), Az utolsó kör (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Én, Prenn Ferenc, 1—3. rész (1969, tv-film), A kormányzó (1969, tv-film), Triptychon (1969, tv-film), Ráktérítő (1969, tv-film), Holnap reggel (1969, tv-film), Háztűznéző (1969, tv-film), Utazás a koponyám körül (1970), A 0416-os szökevény, 1—5. rész (1970, tvfilm), Álkatonák (1970, tv-film), Érik a fény (1970), A halhatatlan légiós (1971), Volt egyszer egy család (1972). Szabó Sándor (1915— ): színész, Kossuth- és Jászai Mari-díjas. Budapesten született. A Színiakadémián 1937-ben kapta meg diplomáját és a Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja lett. Itt többek között Rómeót formálta meg. A felszabadulás után a Vígszínház, a Miskolci Nemzeti, az Úttörő Színház, majd 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházának művésze volt. Emlékezetes alakítása a Cyrano és a Tartuffe címszerepe, Zrínyi Miklós robusztus alakja Kárpáthy Gyula Zrínyi c. történeti drámájában, Agárdi Péter A néma leventében. 1956-ban elhagyta Magyarországot. Az USA- ban él s kanadai és New York-i színpadokon szerepel. — 1938-ban állt először a felvevőgép elé. Filmszerepei közül a Különös házasság Szucsinka plébánosát és a Déryné lobbanékony Déry Istvánját kell kiemelni. Jó képességű, férfias külsejű, nagy erejű jellemábrázoló, vérbeli komédiástípus. — I. f: A pusztai királykisasszony (1938), Pénz beszél (1940), Ne kérdezd, ki voltam! (1941), Boldog idők (1943), Machita (1943), Zörgetnek az ablakon (1944), Vihar után (1944), Tűz (1948), Forró mezők (1948), Janika (1949), Felszabadult föld (1950), Különös házasság (1951), Déryné (1951), Erkel (1952), Föltámadott a tenger, 1 —2. rész (1953), A város alatt (1953), Rákóczi hadnagya (1953), Életjel (1954), 2x2 néha 5 (í954)> Az éiet hídja (1955), Az eltüsszentett birodalom (1956, nem mutatták be), Pokolsziget (1958, USA). Szabó Szabolcs (1927— ): rajzfilmrendező. 1946—49 között az Iparművészeti Iskola hallgatója volt. 1952-ben került a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályára, majd a Pannónia Stúdióhoz. Éveken át mint figura- és mozgástervező dolgozott Macskássy Gyula mellett. 1961-ben az amerikai megrendelésre készült sorozatban szerzett önálló alkotói gyakorlatot. 1963-ban mutatkozott be mint önálló tervező-rendező. — I.f : Arthur és Jimmy a tv-ben (1961, USA), Arthur és Frankenstein (1961, USA), Tigriskaland (1961, USA), Arthur és a robotember (1962, USA), Oroszlán, tulok és a szamár (1963), Róka és a holló (1964), Marci a dzsungelban (1965, rendező, tervező), Kőszénerdők (1967, rendező, tervező, író), Vili és Bütyök a reggeli tornán (1968), A baromfiudvar réme (1970, Mata Jánossal). Szabó Tünde (1945— ): színésznő. Komáromban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1967-ben kapta meg diplomáját és a kecskeméti Katona József Színházhoz, 1968 nyarán a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Növendék korában fellépett a Madách Színházban a Tanner John házasságában (Shaw) és a Koldusoperában (Brecht), majd Az aranyember Noémiját személyesítette meg. 1964-ben filmezett először. Szerepei közül kiemelkedik a Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn c. regénye nyomán készült kétrészes tv-történet hősnője, Káldi Marianne. Verseket is publikál. — I. f.: Színe és fonákja (1964, rövid játék), Az első esztendő (1966), Fügefalevél (1966), Hogy szaladnak a fák (1966), Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán (1966), Büdös víz (1966), Édes és keserű (1966), Sellő a pecsétgyűrűn, I —2. rész (1966, tv-film), Beszélő (1967, tvfilm), Az özvegy és a százados (1967), Bolondos vakáció (1967, magyar—román), Próféta voltál szívem (1968), Az utolsó kör (1968), Egri csillagok, 1—2. rész (1968), Érik a fény (1970), A három tartalékos (1970, bolgár),