Ábel Péter (szerk.): Új filmlexikon 2. L - Z - Új filmlexikon 2. (Budapest, 1973)
S, Sz
Szellay 507 Szemes nagyságát úgy növelik, hogy több filmszalagról több filmképet vetítenek egymás mellé (-* Cinerama, -* Kinopanorama, -+Cine miracle); b) a kép szélességének növelését széles filmszalaggal vagy a filmen levő kép szélességének növelésével érik el (— Vista- Vision, -*•Todd АО 70 mm-es szélesfilm); c) a kép szélességét úgy növelik, hogy a felvételnél a képet vízszintes irányban optikai úton torzítják (anamorfot optikával), ma|d a vetítésnél újra széthúzzák (-►Cinemascope, -*Superscope, Agascope, Franscope, Totalvision stb.); d) egyes eljárások együtt alkalmazzák a széles filmképet és a torzítást (-* Cinemascope 55, --Technirama); e) a kép szélességi mértékét úgy növelik, hogy takarással (kasírozással) vagy a torzított kép átmásolásával megváltoztatják a normálfilmkép oldalviszonyait (—takardsos eljárás, dezanamorfot kép). — A szélesvásznú film esztétikája még kiforratlan. A sokféle rendszer közül művészi és gazdasági szempontok figyelembevételével alakítják ki a széles körű bevezetésre alkalmas szélesvásznú filmet. Szellay Alice (1918— ): színésznő. A film számára második férje, Szőts István rendező fedezte fel, amikor reá bízta Emberek a havason c. filmje női főszerepét. Egyszerű, pózmentes játékával — Görbe János partnereként — valóban híven szolgálta a darab sikerét. Egyénisége szerencsésen találkozott a feladattal. A felszabadulás után még egy jelentős szerephez jutott Szőts István rendezésében a Móra Ferenc regénye nyomán forgatott Ének a búzamezSkrSl hősnőjeként. Dekoratív megjelenésű, érdekes arcú művész. 1947 óta nem szerepel filmen. Budapesten él. — I. f: Emberek a havason (1942), Kádár Kata (1943, rövid játék), Arán у páva (1943), Tűz a hegyen (1944, befejezetlen), Ének a búzamezőkről (1947, nem mutatták be). Szemere Vera (1923— ): színésznő. Budapesten született. A Színiakadémián 1942- ben kapta meg diplomáját s 1943-ban szerződött a Madách Színházhoz, ahol Pünkösd Andor volt a mestere. A felszabadulás után a Művész, az Ifjúsági, majd 1964-től ismét a Madách Színház tagja. 1940 óta filmez. A kezdeti leányszerepek után főként karakterfeladatok megoldása az erőssége. Dekoratív társasági asszonyok hiteles megszemélyesítője. Ismertebb szerepei: Angyalka (Moliere: A képzelt beteg), Elvstedné (Ibsen: Hedda Gabler), Éva (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom ). Férje Várkonyi Zoltán színész és rendező. — I. f: A falu keze (1940, rövid). Alkalom (1942), Keresztúton (1942), Gyávaság (1942), Férfihűség (1942), Négylovas hintó (1942), Sárga kaszinó (1943), Futótűz (1943) , Magyar sasok (1943), Fiú vagy lány? (1944) , Forró mezők (1948), A város alatt (1953), Liliomfi (1954), 9-es kórterem (1955), Különös ismertetőjel (1955), Nem igaz (1956, rövid játék). Keserű igazság (1956, nem mutatták be), Sóbálvány (1958), Az utolsó vacsora (1962), Menekülés a börtönbe (1962, tv-film), Honfoglalás, 1—3. rész (1963, tv-film), A kőszívű ember fiai, I —2. rész (1964), Özvegy menyasszonyok (1964), Az asszony beleszól (1965, tv-film), Butaságom története (1965), Két találkozás (1965, tv-film), Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán (1966), Óly korban éltünk, 1 — 5. rész (1966—67, tv-film). Aranysárkány (1966), Változó felhőzet (1967), A százegyedik szenátor, 1—3. rész (1967, tv-film), Bözsi és a többiek, 1—2. rész (1967—69, tv-tilm), Isten óvd a királyt! (1968, tv-film), Mi és ők (1968, tv-film), Alfa Romeo és Júlia (1968), Egri csillagok, 1 — 2. rész (1968), Hatholdas rózsakert (1970, tv-film), Szerelmi álmok, 1—2. rész (1970, szovjet —magyar). Szemes Mari (1932— ): színésznő, kétszeres Jászai Mari-díjas. Sárvárott született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1952-ben kapott diplomát. A Madách Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Petőfi Színház tagja volt, majd 1955-ben a József Attila Színház szerződtette. Tehetsége főként drámai szerepekben érvényesül, de emlékezetes volt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Pólikájaként is. 1949-ben filmezett először. Jelentősebb feladathoz 1960-ban a Zápor c. filmben egy élni vágyó fiatal nő szerepében jutott. Sikert aratott a tv-ben a Malva és a Médeia hősnőjeként. — I. f.: Lúdas Matyi (1949), Becsület és dicsőség (1951), Gerolsteini kaland (1957), Két vallomás (1957), A harangok Rómába mentek (1958), Nyitva a kiskapu (1958, rövid játék), Don Juan legutolsó kalandja (1958), Könnyelműség (1958, oktató), Égre nyíló ablak (1959), Zápor (i960), Csutak és a szürke ló (i960), Félelem (i960, rövid), Nyolc hold föld (i960, tv-film), Amíg holnap lesz (1961), Házasságból elégséges (1961), Jó utat autóbusz! (1961), Megöltek egy lányt (1961), Az ő érdekében (1961, rövid), Az ördög felesége (1962, rövid játék), Egy ember, aki nincs (1963), Már nem olyan időket élünk (1964), Kár a benzinért! (1964), Vad