Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
társaság további megmozgatásához. A konkrét terv a költői antológia volt, melynek már kiadója is akadt a Káldor-cégben, s 1933 elején már a munkálatok előrehaladott állapotban voltak. A két háború közti évtizedek szlovák lírájának legkiválóbb képviselője, Emil Boleslav Lukác 1933 tavaszán részt vett az irodalmi szalon egy pénteki összejövetelén, s hazatérve úgy emlékezett meg a találkozóról, mint „a fiatal Magyarország szellemi elitjé”-nek összejöveteléről.29 Lukác az Amerikai úti villalakásban találkozott Komlós Aladárral, Szabó Lőrinccel, aki ekkoriban már nyilván Straka közreműködésével hozzálátott Frantisek Halas verseinek fordításához, itt találkozott József Attilával, Berda Józseffel, Simon Andorral, a fiatal Sáfáry Lászlóval, Habán Mihállyal és a legfiatalabbak közül Berzy Józseffel. Ez utóbbi Nezvalt fordította. A Straka-kör az ellentétektől szaggatott magyar politikai életben hamarosan magára hívta a figyelmet. Felfigyeltek rá a hatóságok is, és a Straka lakására járókat megfigyelték. Nem sokáig váratott magára a közéleti botrány kirobbanása sem. A Strakakör már laza s ellentmondásos összetételénél fogva is magában hordozta a politikai viszály magvait, és nincs kizárva, hogy a támadás gondolata éppen a szalon egyes jobboldali tagjaitól indult ki. A kelet-európai népek összefogásának jegyében irodalmi megbeszéléseket folytató, humanista szellemű kör rövidesen a napi politika gyalázkodó támadásainak céltáblájává vált. Az ártatlan írói barátkozásból a jobboldali sajtó beállításában „titokzatos hátterű ügy” lett, melyről a Magyarság 1934. május 1-i száma „rántotta le a leplet”.30 Csatlakozott hozzá a körúti szennysajtó,31 mely nyomban összefüggést állapított meg a Straka- 29 E. B. Lukác: Madari novej tvári? Politika 1933. ápr. 15. 30 Titokzatos magyar irodalmi teadélutánok a cseh követség sajtóattaséjánál. Magyarság 1934. május 1. A lap beszámol a budapesti cseh kolónia április 29-i kultúrestjéről, melyen E. B. Lukács Adyról olvasott fel — elfogulatlanul, „nem élve vissza vendégjogával”, viszont az utána következő Kamelsky cseh tanár már „jócskán vitt előadásába politikai tendenciát”. Csehül szavalt Ady-verseket, s a rendezők a lap szerint nagy körültekintéssel azokat a verseket válogatták össze, amelyekben az író a mai magyar társadalmi rendet, a magyar faj hibáit ostorozza. Ezt az alkalmat ragadta meg a lap, hogy politikai támadást intézzen Straka egész irodalompolitikai működése ellen. 31 Heti Hírek 1934. május 9. és május 16.