Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
A prózairodalmat Karel Capek, a haladó cseh irodalom legkiválóbb alakja képviselte. A lap teljes egészében közölte Capek, a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságának budapesti ülésén elmondott felszólalását, amelynek az volt az érdekessége, hogy azt magyarra József Attila fordította.15 Capek megnyilatkozását különösképpen áthatotta a népek közötti együttműködés, a békevágy és a humanizmus. Szembeállította egymással a technikai és a széptudományokat, s ha megállapításaival ma nem érthetünk is mindenben egyet, szavai a harcos antifasizmus melletti bátor kiállást, valamint a kapitalizmussal szembeni állásfoglalást is jelentették. Capeke felszólalásában olyan meszszire ment el, ameddig a polgári világnézet képviselői elmehettek, felszólalása, kiállása a haladás ügyét szolgálta. Konklúziójával teljességgel egyet is érthetünk, s bátorsága példamutató volt. „Szembesítjük a technikai és széptudományokat, anélkül, hogy pártot ütnénk amellett, hogy megvédjük az egyiket, és a másikat elítéljük. Ám én azt hiszem, hogy mindannyian számolunk azzal, hogy abban a helyzetben, melyben jelenleg találja magát a világ, mi valamennyien visszatérünk mindahhoz, ami a világszolidaritás, béke és emberi szabadság eszköze lehet. Az uralmi szellem határtalan erőket és eszközöket teremtett, amelyek bármelyik pillanatban közvetítőivé lehetnek az erőszaknak és a rombolásnak. Ma inkább, mint valaha, szükséges, hogy mozgósítsuk ezeket a többi erőket: azokat a közvetítőket, amelyeknek segítségével megérthetik egymást a népek, az igazságokat, amelyek túlhallgatják magukat a határokon, a szellemi értékeket, amilyen a gondolatszabadság is, amelyek nem engedik meg, hogy az emberi lények és a népek egyszerű uralmi tárgyakká váljanak. Ma megingott a szellemi élet egyensúlya, az uralmi szellem veszedelmesen aratja győzelmeit a megismerés szelleme fölött; mindannyiunkra, akik a szellemi életet szolgáljuk és akarjuk szolgálni, tartozik, hogy gyarapítsák erőfeszítéseinket, és megkettőzzük az intellektuális bátorságot. A békének és a szabadságnak is szüksége van eszközökre, adjuk meg nekik ez eszközöket és adjuk meg nekik őket idejében, ez a mi legsürgősebb kötelességünk, amelyet a jelenlegi óra ró ránk.” Capek két, a pozsonyi Prager könyvkiadónál magyarul megjelent regényének ismertetésével is találkozunk a lap hasábjain. 15 Karel Capek: Humanizmus. Uo. 1936. II. k. 233—235.