Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
nek jellemző példájaként Karel Capek közeledési kísérleteit s ezeknek magyarországi fogadtatását említhetnék.10 Most egy másik, talán még jellemzőbb példán szeretnénk bemutatni ezt az egyoldalú erőfeszítést. Anton Straka sokáig emlékezetes megszemélyesítője marad a kulturális közvetítő típusának.11 Hivatalos minőségben, mint sajtóattasé működött Budapesten (1925-től 1936-ig), s közeledést keresett az élő irodalom képviselőihez. Csakhamar kialakult az a visszás helyzet, hogy a hivatalos csehszlovák személyiség a nem hivatalos Magyarország költőit, íróit és publicistáit fogadta lakásán, s velük — József Attilával, Szabó Lőrinccel, Illyés Gyulával, Komlós Aladárral és a többiekkel — készítette el a modern cseh költészet első, igen gondosan szerkesztett antológiáját. Említettük már, hogy például Bezruc-versek vagy Wolker-versek korábban is jelentek meg magyarul, ámde igazán ismertté, a magyar költészet szerves részévé csak az itt közölt fordítások váltak. Hír szerint Straka visszahívását is — jellemző módon — azok a jobboldali csehszlovák körök követelték és érték el, amelyek rossz szemmel nézték, hogy e diplomata a másik, az igazi Magyarország képviselőivel érintkezik, s hogy a cseh irodalmi közvéleményhez is ennek az üzenetét közvetíti. S valóban a fennmaradt (sajnálatosan gyér) levelezéséből tudjuk. Prágába visszatérve legfőbb gondja és munkája az volt, hogy összeállítson egy modern magyar költészeti antológiát, amelynek a középpontjába Ady Endre életművének bemutatását szánta. Straka helyes érzékkel ismerte fel, hogy az ellenforradalmi Magyarországon viszonylag széles körű közönség, szabadelvű vagy éppen szocialista érdeklődésű tábor fogadta szívesen az akkor élvonalbeli (akár „államalkotó”, akár ellenzéki) cseh írók műveit. Így például Karel Capek R. U. R. című „kollektív utópisztikus drámájának” előadása Budapest egyik legnagyobb színházában komoly sikert aratott (1924-ben), jóllehet a fordítás — Kosztolányi Dezső munkája — egyetlen szó téves értelmezésével lényegileg hamisította meg az egész mű jelentését. A ’robot’ szó ugyanis, Capeknek ez az eredeti s azóta a világ legtöbb nyelv- 10. Ezekről részletesebben ld. Dobossy László, Karel Capek. Bp. ,1961. — 82—91. 11 Anton Strakáról részletesebben tanulmánykötetünk más helyén van szó. A szerző itt csak általában veti fel a kérdést. A szerk.