Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)

A XX. század kapcsolatai

európai líra rangjára emelte a magyar nyugatosokat. Ezt az érté­kelést hitelesítette Josef Hora cseh költő is, aki a kötet elősza­vában úgy mutatja be Lukácot, mint aki kiválóan ismeri a nagy irodalmakban felhalmozott „érzelmi és gondolati gazdagságot”, abból nagy hozzáértéssel és igényesen válogat, hogy gazdagítsa a hazai irodalmat. A „hazai irodalom gazdagításának” szándéka vezeti Lukácsot akkor is, amikor 1939 őszén az Elán c. folyóiratban megvonja a magyar—szlovák irodalmi kapcsolatok mérlegét és kifejti vé­leményét a kulturális csere további szélesítéséről.29 Ebben meg­állapítja, hogy mind a két oldalon akad bőséges tennivaló. A szlovák irodalom számos kiemelkedő alkotásáról — mert nin­csenek lefordítva — nem tud a magyar olvasóközönség. Meg kell gyorsítani a magyar művek szlovák közvetítését is, és min­denekelőtt rendszeresebbé kell tenni a kapcsolatokat. A nagy­számú Ady-fordítást sikernek könyveli el, de elégedetlen amiatt, hogy Ady nemzedékének tagjai és a fiatalabb magyar költők nem részesültek kellő figyelemben. „Adytól — írja — nálunk bőségesen fordítottak, de már kortársai, mint Babits, Koszto­lányi, Tóth Árpád és természetesen az újabbak, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Erdélyi József, József Attila és a többiek csaknem teljesen ismeretlenek.” Ennek a hiánynak a kiküszöbölése céljá­ból veti fel egy költői antológia kiadásának a gondolatát: ,,A köl­tészet területéről szükségünk volna egy jó, terjedelmes, magyar lírai antológiára... amelyben a klasszikusokon kívül az új iskola is képviselve volna a század elejétől napjainkig.” Ezzel egyben programot is adott, elsősorban önmaga számára, amelynek a megvalósításához az Elán legközelebbi számában hozzá is fog. Cikksorozatot indít a modern magyar líra reprezentánsainak be­mutatása céljából, s mindegyik közleményhez szemléltetésül egy­­egy verset csatol. Elsőnek Kosztolányit választja, mert a fenti megállapítás min­denekelőtt őreá illik: az ideig egyetlen verse sem jelent meg szlo­vákul. (Csak két regénye volt ismert: A véres költő, Göllnerová szlovák, és az Édes Anna, L. Novomesky cseh nyelvű tolmácso- 29 E. B. Lukác: Vymena duchovnych produktor. Elán 1939. szept.— október. Magyarul Sziklay László fordításában: A szellemi termékek kicserélése (A közép-európai irodalmi kapcsolatok margójára). Lát­határ 1940. január. VIII. 1. sz. 15—18.

Next