Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)

A XX. század kapcsolatai

V. Beniak könyve 35 — Ady, József Attila és Illyés Gyula nagy­számú verse mellett gazdag válogatásban tolmácsolja a nagy n­y­ugatások költeményeit. Babitsnak 28, Juhász Gyulának 52, Kosztolányinak 12, Tóth Árpádnak 19 versét fordítja le. A kö­tet utószavában Beniak — részben a saját benyomásaira, részben pedig a tárgyhoz kapcsolódó irodalomra támaszkodva — felvá­zolja a Nyugat folyóirat körét alkotó „nagy plejád” tagjainak portréját, s korszakváltó szerepükre utalva megállapítja, hogy „a XX. század első két évtizedében — élükön Adyval — ők ural­kodtak a magyar Parnasszuson”. E vázlatos történeti áttekintés után, amelyben megkíséreltük nyomon követni a Nyugat négy nagy lírikusának szlovák vissz­hangját, azt kell megvizsgálnunk, milyennek látják, hogyan ér­tékelik a szlovákok Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Kosz­tolányi költészetét. Szlovák nyelvű tanulmány — mint Adyról nem is egy — ezekről a költőkről nem készült. Az előzőekben említett közle­mények nem a mélyreható elemzés igényével íródtak. Céljuk határozta meg jellegüket. Vagy általános tájékoztatást kívántak adni az új magyar irodalomról, mint Kázmér írása, és ebben az esetben a hozzávetőlegesen teljes felsorolás szándéka eleve né­hány soros bekezdésre szűkítette az egy-egy íróról szóló mon­danivalót, vagy pedig a versek jobb megértését voltak hivatva elősegíteni, mint Szalatnai 1943-as antológiájában vagy Beniak könyvében. Az írói életmű elemzését mindkét esetben mellőzni kellett. Az előzőekből következik, hogy ezek az írások értéke­lést keveset adnak s ha ilyenre mégis sor kerül, az többnyire deklaratív jellegű, kísérlet egy-egy jellemző vonás vagy mozza­nat megfogalmazására, s legtöbbször a vonatkozó irodalom egy­­egy tételének átvétele. Sőt Beniak — hogy elkerülje az eset­leges tévedéseket — az egyes költők bemutatásánál hosszasan idéz a legilletékesebbnek tartott szerző idevágó megállapításai­ból. Egyéni véleményt többnyire csak a fordító versélményeinek formájában kapunk, de ez is alkalmas arra, hogy felkeltse a szlovák közönség kíváncsiságát. Ezeknek az írásoknak az igazi értéke abban van, hogy a költők életrajzának és műveinek az ismertetésével kulcsot adnak a versek olvasásához. 35 Vecerná blyskavica.

Next