Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
Az Apollo munkájának bizonyos fokig folytatójaként tekinthető a Láthatár című kisebbségpolitikai szemle, melyet a délvidéki Csuka Zoltán szerkesztett bevonva a munkatársi gárdába a szomszédos országok sok jeles publicistáját. A Láthatár élvezte a hivatalos körök anyagi támogatását (a miniszterelnökség nemzetiségi osztálya alá tartozott), ami bizonyos fokig bénította munkáját, de a lap irodalmi rovatában sok becsületes szándékú, közvetítő jellegű ismertetés és tanulmány látott napvilágot. E cikkek száma idővel egyre gyarapodott, és a második világháború idején a cseh és a szlovák irodalom problémáival egész sor folyóirat foglalkozott. A pécsi Sorsunk, a kassai Új Magyar Múzeum és még egy sor folyóirat csatlakozik a korábbiakhoz a cseh és a szlovák irodalom jószándékú propagálásával. A cseh forradalmi és demokratikus költészet magyarországi terjedésének útját követve, a 30-as években két jelentős névhez jutunk el. Straka Anton az egyik név, József Attila a másik. Straka magyarországi működéséről ez ideig csak néhány hiányos emlékezés jelent meg.25 A magyar irodalom iránti szeretetet még Kassáról hozta magával, benne gyökerezhetett ez iskolázottságában, neveltetésében. Mint ahogy a cseh és szlovák kultúra iránti szeretete is családi származásában, anyanyelvében, a tájjal és az emberekkel való összefonódásában gyökerezett. Straka kezdeményezésére rendezte meg a budapesti csehszlovák kolónia 1932. január 31-én irodalmi estjét, melyen bemutatták Az ember tragédiájának Kepler-jelenetét Hviezdoslav fordításában, megszólaltatták Arany és Petőfi műveit cseh és szlovák nyelven, Adyt szlovákul Emil Boleslav Lukác tolmácsolásában.26 A magyar soviniszta irredenta sajtó eleve bizalmatlanul, sőt ellenségesen fogadta az irodalmi est gondolatát, mint ahogy ellenségesen tekintett az irodalmi kapcsolatok mögött meghúzódó politikai elképzelésekre is. Milotay István a Magyarságban vet5 Életrajzi adatait legrészletesebben tárja fel Szily Imre cikke. Csanda Sándor: Magyar—szlovák kulturális kapcsolatok. Bratislava 1959. 324—429. Számos eddig ismeretlen adatot tartalmaz Gál István: Anton Straka, József Attila diplomata-barátja. Filológiai Közlöny, 1964. 1—2. sz. 187—191. 26 A rendezvényről beszámolt a pozsonyi A Reggel 1932. február 2-i száma.