Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
nyersfordítások alapján készültek, az átélésnek olyan fokára adnak példát, mely a fordítás iránti szkeptikusokat is meggyőzheti arról, hogy nagy költői erővel, rátermettséggel, beleérző készséggel vissza lehet adni egy-egy idegen vers hangulatát.32 A regionális Carekot, a cseh proletár költészet két kiválóságát: Seifertet és Biebelt Illyés Gyula kapta, Horejsít és Nezvak Komlós, a spiritualista katolikus Brezinát a katolikus Horváth Béla s ugyanő fordította Srámeket, Holant, Tomant és Zahradníceket. Az új cseh költészet képe ezzel nagyban kiegészült, jóllehet teljesnek nem mondható, hiszen kimaradt a válogatásból St. K. Neumann. Straka egyébként nem érte be a nyersfordítások készítésével, ő maga is szívesen és sokat fordított, prózát és verset egyaránt. Lefordította Halasnak Anyókák című szép versét, melyet a Szép szó — József Attila, Ignotus Pál és Fejtő Ferenc lapja — közölt 1937 októberében, nem sokkal József Attila halála előtt. A cseh versfordítások — a készülő antológia magva — nem egyszerre készültek el, hanem éveket vettek igénybe. Közben a magyar költők megismerkedhettek a cseh modern költészet szellemével, megszerették azokat, akikről Straka színes előadásából értesültek, később személyi kapcsolatok is szövődtek a magyar és a cseh szellemi élet képviselői között a Straka által vágott csapáson, a magyar költők, műfordítók példája kihatott a cseh irodalomra is, ahol ugyancsak fokozott érdeklődés nyilvánult meg a magyar szellemi élet iránt. Jelentős állomása volt ennek a közeledésnek Josef Hora költő 1935. évi pesti látogatása, amikor a modern cseh lírának ez a kiváló képviselője Straka körében személyesen találkozott magyar kollégáival. Ekkorra már József Attila korának két versét is lefordította, közülük az egyik (Szívem testvére az idő) a Korunk 1933. évfolyamában látott napvilágot. Straka lelkesen készült erre a találkozóra, mozgósította az irodalmi kör tagjait, s e találkozó eredménye lehetett, hogy József Attila a Szép Szó 1936. áprilisi számában újból megjelentette a Hora-fordítást, mely előzőleg már a Korunkban napvilágot látott. Szántó Judit szerint ez a találkozás „még szorosabbra fűzte Straka és Attila barátságát és a barátaitól kitaszított, magára hagyott kommunista József Attila új erőt kapott 32 Kovács Endre: József Attila és Wolker. II. 1949. 140—147.