Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
Wolker harcos életéből, amelyet a maga igazi valóságában Josef Bora ismertetett meg vele”.33 / 1936-ban jelent meg Budapesten a Renaissance kiadónál Straka fáradhatatlan szervező munkájának gyümölcseként A cseh és szlovák költők antológiája. A szerény kiállítású, de a maga nemében úttörő tartalmú könyv Csehszlovákiában Eugen Prager kiadásában is megjelent ugyanabban az évben. Két részből állott: első része a cseh költők verseit tartalmazta, a második részt annak a kötetnek az anyagából válogatták, melyet Darvas János, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, költő és műfordító jelentetett meg Hegyország hangja címen Pozsonyban 1934-ben. A Hegyország hangja élén Gömöry Jánosnak, az eperjesi kollégium utolsó magyar igazgatójának megható szavait olvashatjuk a magyar—szlovák barátság történeti hagyományairól. Darvas ebben a kiadványban szlovák költőket ültetett át magyarra. Az ő kitűnő fordításait vette át és közölte a Straka-féle antológia a könyv második részeként. Darvas a Hegyország hangja összeállításánál nem törekedett teljességre, de feladatának tartotta, hogy összképet adjon a szlovák líráról, elsősorban a modern irányzatokról, melyek Kréméry emlékezetes antológiájában még kevésbé kaptak helyet. Darvas a szlovák líra alaptónusát a mélabúban látja, s ezt a szlovák táj zordabb földrajzi adottságaival s a belőlük folyó társadalmi okokkal (!) próbálja megmagyarázni. Nagy érdeme Darvasnak, hogy szerepelteti a szlovák kommunista költők egy részét is (Novomesky, Okáli). Hogy Darvas antológiája hogyan olvadt össze Straka cseh válogatásával, ma még megoldatlan kérdés. Maga az antológia, mely nem csupán kuriózum, hanem igen jelentős vállalkozás, még ugyancsak nem volt tárgya a történeti kutatásnak. Az ötlet kétségtelenül Strakáé, akárcsak a kivitelezés. Gáldi a válogatást méltán mondja „gazdag és díszes” anyagnak, hiszen a kötetben szereplő költők a cseh és szlovák líra élvonalát reprezentálták, a fordítások pedig a legjelesebb magyar műfordítók munkái. Maga 33 Szántó Judit: József Attila műfordításai. Bp. 1954. 12. A József Attila—Hóra találkozó szeptember 17-én volt a Straka-körben. Straka József Attilához írt levelét közli Patyi Sándor: József Attila leveleiből. IIK. 1955. 225.