Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
társaság megalakulásától 1922-ig mély belső fejlődésen ment át. Az új köztársaságban csakhamar újságírással kezdett foglalkozni. A kassai Slovensky vychod (Szlovák Kelet) c. napilap szerkesztője lett. Már ebben az időben jellemző rá, hogy nem fogadta el a Hlinka- és az agrárpárt magas politikai állásra szóló ajánlatát. 1919-ben a csehszlovák hadsereg tábori lelkésze, de nem szakította meg újságírói tevékenységét sem, amellyel felkeltette maga iránt az uralkodó körök figyelmét. 1920-ban Prágába, a Nemzetvédelmi Minisztériumba, majd a Miniszterelnökség sajtóosztályára helyezték, ahol főleg szlovák és magyar ügyekkel kellett foglalkoznia. Szellemi-ideológiai fejlődése oda vezet, hogy leteszi a reverendát, s végül kilép az egyházból is. 1922-ben megnősült, és három évvel később 1925-ben már budapesti sajtóattasévá nevezték ki. Jól ismerte a magyar viszonyokat, tökéletesen beszélt magyarul, tehetséges újságíró volt, mindez alkalmassá tette erre a posztra. Strakának Budapesten nem volt könnyű munkája. Ahogy maga is írja egy érdekes okmányban, a Bethlen-kormány idejében jött ide, melynek politikája gyűlöletet táplált a Kis-Antant iránt, amelyhez Csehszlovákia is tartozott. A Károlyi-kormány, mely a Bethlen-kormány után lépett fel, egy kis enyhülést hozott, amit Straka a kapcsolatok kiépítésére használt fel, mindenekelőtt, ahogy maga írja: „a kultúra területén, az irodalom, művészet, újságírás frontján”. így történt, hogy a lakásán pénteki irodalmi kört alakított, ahol budapesti ténykedése alatt becslése szerint kb. 130 magyar művész és írástudó fordult meg. Többnyire Straka Amerikai úti lakásán gyűltek össze azok az emberek, akik a hivatalos politikai, irodalmi vonallal szembenaz ellenzéket képviselték. Rendszeres vendége volt József Attila, akit Strakához nemcsak politikai, hanem meleg baráti kapcsolat is fűzött. Ezt nem zavarta meg később Straka Prágába való távozása sem. Megismerkedésüket, Straka és József Attila barátságának indulását Szántó Judit egyik munkájában így írja le: József Attilának „Szabadabb levegőre volt szüksége. Két-három hónapos kikapcsolódásra vágyott és Csehszlovákiába szeretett volna utazni... Zsolt Béla úgy próbált Attilának segítséget nyújtani, hogy ajánló sorokat írt Anton Straka csehszlovák sajá Anton Straka szolgálati jelentése 1935. VI. 20-án. A Csehszlovák Külügyminisztérium archívumában.