Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
tóattaséhoz, hogy ingyenes vízumhoz juttassa. Az attasé szívélyesen fogadta. Attila Straka joviális, zömök alakjában a hivatalos teendőit végző diplomatát látta, de próbára akarta benne tenni az embert is. Ezért már második mondatában megemlítette, hogy új versköteten dolgozik, melynek a címe: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. A könyv jellemzéséül verssorokat idézett belőle. Straka figyelmesen bólogatott, közben csengetett, intézkedett, hogy teljesítse Attila kérését. Ez az azonnali segítség meghökkentette Attilát. Nem akart hinni a fülének. Az elmondottak félreérthetetlenül feltárhatták Straka előtt politikai hovatartozását. Nem figyelt rá jól ez az ember? — vagy talán bizalmába fogadta? Attila nem fogadhatta el. Kibúvót keresett. Hosszas beszélgetésbe kezdett Strakával, hogy körülszimatolja. A beszélgetés során a diplomatában a haladó irodalom rajongóját látta meg, aki nemcsak hazája költőit ismerte alaposan, hanem a világirodalom nagyjait és a magyar írókat is. Ennek az első találkozásnak gyakori együttlét, közös munka és barátság lett az eredménye, s a vízumról mindketten el is feledkeztek.”" József Attila egyike lett azoknak a magyar költőknek, akik Straka ösztönzésére s prózai fordításai alapján bekapcsolódtak a cseh és szlovák költők antológiájának munkájába. 1936-ban Straka már Prágából ír neki: „Az antológia második korrektúráját is visszaküldtem, ezekben a napokban végre megjelenik. Szeretnék teljes képet kapni a recenziókról, hogy írhassak róluk az itteni lapokban.”" Ezzel végre megvalósult Straka nagy terve, melynek sok időt és csendes, lankadatlan munkát szentelt. 1936- ban, ugyanabban az esztendőben, amikor a csehszlovák kormány háborús kölcsönt jegyeztet, amint nálunk is, másutt is erős a fegyverkezés, amikor Magyarország állandó területi követelésekkel lép fel Csehszlovákiával szemben — ebben az évben születik meg a csehszlovák költők magyar nyelvű antológiája. Az antológia a cseh haladó irodalom kiváló képviselőit mutatja be a magyar közönségnek, mint például Petr Bezruc, Konstantin Biebl, Frantisek Halas, Josef Hora, Vítézslav Nezval, Jaroslav Seifert, Jiff Walker stb. Ha számba vesszük a cseh költőket, s 3 Szántó Judit, József Attila műfordításairól. Csillag 1954. 8. sz. 1505. 4 Anton Straka levele József Attilához (1936/?) V. 24. Az Országos Petőfi Irodalmi Múzeumban. 5 Cseh és szlovák költők antológiája. Bp. 1936. Renaissance 110.