Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
ítéli meg, hanem következetesen kitart amellett a nézete mellett, hogy lehetőség van a cseh, szlovák és magyar nép békés együttélésére. Sürgetően hangzik felszólítása a szlovák, cseh kapcsolatok szorosabbá tételére az elkövetkező nehéz időkben. „Ne hallgasson el a szlovák szó, szlovák kultúra, szlovák élet a cseh rádióban, és a cseh szó, cseh kultúra, cseh élet a szlovák rádióban! Ne szűnjenek meg a közös viták, közös műsor! Újítsuk fel őket! Így szóljunk újra a nép szívéhez itt is, ott is! Örök történelmi parancs ez számunkra, s mindig jaja volt mindkettőnknek, amikor nem hallgattunk a szív és vére parancsára. Most talán végre megnyílik a szemünk és fülünk, talán a karunk is az őszinte baráti ölelésre, a kulturális együttműködésre boldogabb jövőnkért.”20 Hasonló álláspontot képviselt Straka a Magyarországhoz, a magyar néphez és haladó irodalomhoz fűződő kapcsolatok kérdésében is, ezt igazolja egész tevékenysége Prágába való visszatérte után is. Cikkeket írt, irodalmi előadásokat s esteket szervezett, magyar barátaival levelezett, s természetesen ezúttal a magyar irodalom fordítását propagálta Csehországban. Mérhetetlen munkaerejének bizonyítéka az a sok feladat, melyet maga elé tűzött, s amelynek megvalósítását csak a nagyon nehéz viszonyok, majd később letartóztatása akadályozták meg. Cseh nyelvű antológiát akart összeállítani a modern magyar költők műveiből, s Ady Endre művének terjedelmes fordított válogatását akarta kiadni, így például „Kedves Barátaim” megszólítású, 1939. I. 19-én kelt levelében nyilatkozik arról, hogy Antonín Hartl barátjával már kiválasztották és fordítják a magyar költészet anyagát az antológia részére.21 Válogatás közben megint csak a haladó költészetet vette figyelembe, melynek többsége egyúttal az egykorú magyar költészet legnagyobb művészi értékeit jelentette, így pl. fordított József Attilától, Tóth Árpádtól, Kosztolányitól, Babitstól, Szabó Lőrinctől, Kassákól, Várnai Zsenitől stb. Külön figyelmet érdemel az a tény is, hogy antológiájába magyar népballadákat is fel akart venni; erről hátrahagyott feljegyzései tanúskodnak. Dóczi Gyulához 1939. VI. 1-én küldött 20 Anton Straka: Kulturní soucimnost mezi Cechy a Slováky (Cseh és szlovák kulturális együttműködés). Barázda 1939. 513. 21 Anton Straka irodalmi hagyatékából (Vera Straková tulajdonában.)