Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)
A XX. század kapcsolatai
szer történik — hangsúlyozta —, hogy a magyarországi kultúra képviselőinek egy egész csoportja mutatkozik be a csehszlovákiai magyarok előtt. A műsor további részében, amelyben József Attila, Déry Tibor és Nádass József több versét is előadták, szót kapott a delegáció minden tagja. Ignotus Pál a Szép Szó célját és szerepét ismertetve az irodalmi és társadalmi szabadság fogalmát taglalta. Részletesen foglalkozott a liberalizmus gondolatával, amelyet „szociálissá” is kell tenni. A Magyar Napban közölt nyilatkozatában olvashatjuk az angol liberalizmus bizonyos kritikáját is.32 Ignotus ebben az időben a polgári radikalizmus akkor még sok vonatkozásban haladó álláspontját vallotta. E világnézetben, amely ma már nem képviseli a haladást, ma sem jutott túl nyugati emigrációjában, sőt publicisztikai tevékenysége a hidegháborús körök szolgálatában áll. A ma ugyancsak emigrációban élő Fejtő Ferenc, a francia lapok kelet-európai szerkesztője, a harmincas években a baloldali kritikus körök ismert tagja, az esten Miben hiszünk és miben kételkedünk c. tanulmányát olvasta fel, amelyben a humanizmus új alapelveit kutatta. Nyilatkozatában a harmadik út polgári koncepciójával is találkozhatunk.33 A műsor további részében Nádass József antimilitarista elbeszélését olvasta fel (Elmondom, amit a háborúról tudok). Az író e művében leírta, miképpen vesztette el a lövészárokban fél lábát az első világháború idején. A Szép Szó írógárdájának negyedik tagja, Remenyik Zsigmond, a nemrég meghalt szocialista költő Csehszlovákiában is ismert nagy sikerű könyvéről, a dzsentrivilágot kegyetlenül leleplező Bűntudatról mondott „megrázó önkritikát”. Pozsonyban nemcsak az előadóterem állott a magyar írók rendelkezésére, hanem a rádió mikrofonja előtt is megszólalhattak. Műsoruk József Attila A Dunánál c. versével kezdődött, majd a humanizmus kérdéseiről beszéltek (Ignotus, Fejtő). Remenyik a magyar paraszttársadalom életéről szóló részt olvasta fel művéből, Nádass pedig a Duna menti népek kulturális és irodalmi 32 V.[ass] L.[ászló], „Gyűlöljük a barbárságot, gyűlöljük az elnyomást, bárhonnan jöjjön is az.” (Beszélgetés Ignotus Pállal, Fejtő Ferenccel, Nádass Józseffel és Remenyik Zsigmonddal. ( József Attila versben üzen budapesti betegágyáról.) Magyar Nap 1937. okt. 17. 33 Uo. 31 Uo.