Adamová, Zuzana - Rosenbaum, Karol - Sziklay László (szerk.): Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből - Tanulmányok a … irodalmi kapcsolatok köréből 2. (Budapest, 1965)

A XX. század kapcsolatai

viselőit, mint őket. (Már korábban ugyanis felmerült többi között a Válasz és az Apollo íróinak csehszlovákiai útja is.) Fejtő Ferenc ez alkalommal hosszabban fejtegette, amit a Prí­­tomnost-klubban adott elő a háború utáni irodalomról. Utalt a háborút követő magyar irodalom fáradozásaira Magyarország demokratizálódásáért, valamint érdeklődésére az utódállamok kul­túrája iránt.48 Nádass a már Pozsonyban is felolvasott háborús novellájával szerepelt, Remenyik pedig készülő munkájából, a Téli gondokból mutatott be egy szatirikus részletet, amely a Horthy-korszak „aranyifjúságáról” szólt. A távol levő József Attilát is tolmácsolták a kb. 300 főnyi kö­zönség előtt. Vázári Dezső olvasta fel a költő egy rövid fejte­getését az új népies mozgalmak időszerűtlenségéről és reakciós, „völkisch felhangjairól”,49 * Fejtő Ferenc pedig József Attila ver­seiből adott elő. Amikor a küldöttség visszaérkezett Budapestre, meglátogatták a már szanatóriumban fekvő József Attilát, és be­számoltak neki az eredményekben gazdag csehszlovákiai körút­ról. József Attila azonban „nem hitt a beszámolóknak, abban sem hitt, hogy valóban megtörtént az utazás, sem abban, hogy ünne­pelték. Kényszerképzete, üldözési mániája: őt senki sem szereti, senki nem áll mellette, senkinek sincs rá szüksége — végképpen diadalmaskodott.. .”БЭ A Magyar Nap igen magasra értékelte a Petőfi-köri találko­zót.51 Kiemelte, hogy a Petőfi-körnek — Prágában először — sikerült a magyarság különféle világnézetű rétegeit összehoznia, s a sikerben a demokratikus szellemű vendégeknek jelentős sze­repük volt.52 Mindezt a lap azért tartja jelentősnek, mert az összejövetel a demokrácia jegyében történt; ennek a hatása nem maradhatott el azok körében, akik ingadoztak, s addig a jobb­oldalhoz voltak számíthatók. Ugyanakkor a jobboldali pártokhoz 48 Prager Presse 1937. okt. 19­ 49 József Attila: Van-e szociológiai indokoltsága az új népies irány­nak? Magyar Nap 1937. júl. 26., Szép Szó 1937. szept. összes Művei III. k. Bp. 1958. 192—193. E tanulmányban a költő a többi között a következőket írta: „... ha népiességünk legkiválóbb jóhiszemű kép­viselői tiltakoznak is ez ellen, „völkisch-hangokat”, vagy legalábbis felhangokat kell az új népies együttestől hallania annak, aki tudo­mányos szocialista iskolázottsággal szemlélődik irodalmi életünkben.” 60 Nádass: i. m. I. k. 410. 51 Magyar Nap 1937. okt. 21. 52 Uo.

Next