Ákos Károly (szerk.): Mindenki lexikona 2. K-Z. - Mindenki lexikona 2. (Budapest, 1974)
K
nyú ünnepe, amely a kereszténységben Jézus születése ünnepévé vált. Karaganda: város a SZU-ban. L: 541 ezer. Bányászati és nehézipari központ. Karajan, Herbert von (1908— ): kitűnő osztrák karmester. Karakas László (1923— ): sütőipari munkás, politikus. 1973-tól munkaügyi miniszter. Karakorum, Karakoram: 800 km hosszúságú, ÉNy—DK-i irányú zárt hegység India és Kína területén. Csúcsai általában 7 ezer m-nél magasabbak. karakter: —jellem Kara-Kum: sivatag Közép- Ázsiában a SZU-ban. T: 300 ezer km2. Talaja homok v. sós agyag. Növényzete gyér. Éghajlata kontinentális. Lakossága csekély, állattenyésztéssel és öntözéses mezőgazdasággal foglalkozik. Ásványkincse kőolaj és kén. karalábé: a káposzta egyik változata, amelyet megvastagodott gyökérrészéért termesztenek. karám: a legelőn élő állatok számára körülkerített terület, mely némi legelési és mozgási lehetőséget, valamint védelmet biztosít. karamell: cukor hevítésekor keletkező sötétbarna anyag, amelyet élelmiszerek ártalmatlan festőanyagául is felhasználnak. A keménycukorka alapanyaga. karantén: egészségügyi zárlat, vesztegzár. Járványok terjedése ellen bevezetett, az utasok mozgásszabadságát átmenetileg korlátozó intézkedés. kárász (Carassius carassius): a pontyfélék családjának zömök, magas hátú faja. Az iszapos állóvizet kedveli. Hazánk vizeiben elterjedt. karát: 1. súlyegység a drágakő-kereskedelemben. A metrikus ~ (mk): 0,2 g. — 2. nemesfém-ötvözetek nemesfémtartalmát jelző szám. 1 ~ 1/24 súlyrész nemesfémtartalmat jelent, vagyis a tiszta nemesfém 24 karátos. karaván <(perzsa>: a régi időkben személyszállító és teherhordó állatokon ugyanazon az útvonalon utazókból alakult csoport, melynek tagjai közösen védekeztek mindenféle támadás ellen, karbon: ->-Föld. karbonátok: a szénsav sói. Egyesek fontos kőzetalkotók. karbonsavak: karboxilcsoportot (— COOH) tartalmazó szerves vegyületek, pl. az ecetsav (CH3COOH). karburátor, porlasztó: benzinmotorokban a tüzelőanyagot és a levegőt keverő gépszereívény, amely a benzint szétporlasztja. Bánki Donát és Csonka János találmánya (1893). karcolat: rövid, könnyedszépirodalmi mű, amely többnyire a napi sajtóban lát világot. kard: a fejlettebb ősközösség óta használt, különböző formájú, egyenes v. hajlított (ez a szablya) vágó és szúrófegyver. kardal: ókori görög irodalmi műfaj, eredetileg a Dionüzoszkultusz részét alkotta. Alapul szolgált a dráma kifejlődéséhez. 18