Ákos Károly (szerk.): Mindenki lexikona 2. K-Z. - Mindenki lexikona 2. (Budapest, 1974)

V

vízellátás: települések ellátá­sa ivó-, ipartelepeké ipari víz­zel. A városok és az ipar fej­lődésének egyik alapvető igé­nye s egyik legnagyobb gondja. vizenyő: a szövetnedvek fel­­halmozódása a szervezet sejtjei között, ill. a savó felhalmozó­dása a testüregekben. vízépítés: a vízgazdálkodás céljait szolgáló építmények lé­tesítése. Tágabb értelemben: a vízhasználattal, vízrendezéssel, vízgazdálkodással, víz elleni védelemmel kapcsolatos ma­gas- és mélyépítési tevékeny­ség. vízesés: a víz lezúdulása a folyómedrekben keletkezett lépcsőn. vízfejűség: az agykamrák fo­lyadéktartalmának felhalmozó­dása miatt azok kitágulása, ami a csecsemők még el nem csonto­sodott varrató koponyájának megnövekedéséhez vezet. Az agy károsodásával S ezzel kapcsola­tos zavarokkal jár. vízfesték: pigmenteknek víz­ben oldódó kötőanyaggal alko­tott keveréke. vízfolyás: a földfelszín (ter­mészetes V. mesterséges) med­rében haladó, csapadékvízből, ill. forrásokból táplálkozó víz. Ha nem szivárog v. párolog el, állóvízbe torkollik. Nagysága szerint a természetes ~ lehet: csermely, ér, patak, folyó v. folyam, a mesterséges ~ lehet: árok és csatorna. A ~ vizeit a vízgyűjtő területről kapja, en­nek a határa a vízválasztó. Több mellékfolyóból egyesülve jön létre a vízrendszer. A me­derben folyó víz magassága (vízállás) általában az éghajlat­tal változik (vízjárás). A ~ által sodort szilárd törmelék a hordalék, ez a ~ felső szakaszán annak medrét mélyíti, a kö­zépső szakaszán a hordalék­szállítás és az erózió egyensúly­ban van, az alsó szakaszon hor­dalékkúp épül belőle. vízgazdálkodás: egy adott te­rületen a vizek hasznosítása (vízellátás, a vízi erő haszno­sítása, hajózás, öntözés, hal­gazdaság stb.), ill. a vizek kár­tevése elleni védekezés (árvíz­mentesítés, lecsapolás, folyó­szabályozás, szennyvízelveze­tés stb.). vízgyűjtő terület: -*•vízfolyás vízháztartás: az élő szerve­zetek vízgazdálkodása. Első­sorban a víz felvétele és leadása. Az emberi szervezet vízleadása jelentős mértékben párolgás és kilégzés útján („láthatatlan vízleadás”) megy végbe. vízi energia, vízenergia: a víz műszakilag hasznosítható hely­zeti, nyomási és mozgási ener­giáinak összessége. vízierőmű, vízerőmű: a víz helyzeti energiáját a turbina forgási sebessége folytán kine­tikai energiává, majd mecha­nikai munkává és végül elekt­romos energiává átalakító be­rendezés. A termelhető elektro­mos energia a víz szintkülönb­ségétől és a másodpercenként átáramló víz mennyiségétől (vízhozam) függ. A 16 m víz­­oszlop-magasságnál kisebb víz­­szintkülönbséggel működő ~ kis esésű, a 16—60 m közötti 458

Next