Ámi Lajos: Ámi Lajos meséi 1. köt. - Új magyar népköltési gyűjtemény 13. (Budapest, 1968)

ÁMI LAJOS MESÉI I-III. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Irta Erdész Sándor (ÖJ Magyar Népköltésröyüjtemény XIII-XV.) A szaktudományban komoly nemzetközi elismerésnek örven­dő sorozat XIII., XIV. és XV. kötete Ami Lajosnak, a szamos­­szegi kiváló mesemondónak pá­ratlan meserepertoárját tartal­mazza, melyet Erdész Sándor, Szabolcs-Szatmár népköltésze­tének és mesemondóinak alapos ismerője vett hangszalagra. E hatalmas gyűjtemény összesen 260 népmesét, közöttük több tréfát, trufát, babonás történe­tet és állat mesét tartalmaz. Erdész Sándor és Ámi Lajos beszélgetése közben fény derül a mesemondónak a világ kelet­kezéséről, berendezéséről, a lé­lekvándorlásról, a „Pájinkás János” e. mese hőseiről vallott egyéni elképzeléseire: a mese­mondó haláláig hitt a sárkány, a vont arany égbolt, az alattunk és felettünk levő világréteg és minden mesei elem valóságos létezésében. A bevezető tanulmányban a gyűjtő behatóan elemzi a mese­mondó egyéniségének és a mese­hallgató közösség szerepének kölcsönhatását s a mesei világ­kép, a kozmogóniai mítoszok, a sámánhit emlékei, a hiedelem és a népmese összefüggéseit. Erdész Sándor az egyes nép­meséket az Aarne—Thompson­­féle típusrendszerbe sorolja. A szöveget jegyzetanyag és iroda­lom egészíti ki. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Next

/
Oldalképek
Tartalom