Andics Erzsébet: A Habsburgok és Romanovok szövetsége. Az 1849. évi magyarországi cári intervenció diplomáciai előtörténete (Budapest, 1961)

Andies Erzsébet tanulmánya azon kevés magyar történelmi munkák közé tartozik, amelyek a magyar történelem európai vonatkozásait tárják fel. Moszk­vai, leningrádi, bécsi, prágai és más levéltárak sokáig hozzá­férhetetlen irataira támaszkod­va a szerző feldolgozta az „új szent-szövetség” működését és ezen belül a Habsburgok és a Romanovok szövetkezését az európai haladás és a népek sza­badsága ellen. Az orosz és oszt­rák császári levéltárak diplo­máciai anyagait, Metternich, Windischgrätz, Paskievics csa­ládi hagyatékok iratait felhasz­nálva fényt derít nemcsak az 1849-es magyarországi cári in­tervenció előzményeire és tulaj­donképpeni okaira, hanem új mozzanatait vüágítja meg az akkori európai politika olyan alapvető kérdéseinek, mint a német egység, az olasz és a lengyel kérdés, a pánszlávizmus, a Dunai Fejedelemségek problé­mái. 1849 tavaszán a magyar for­radalom az osztályok és a nagy­hatalmi érdekek küzdelmének középpontjában állott; össze­fogott ellene az egész konzerva­tív Európa Szentpétervártól Londonig. A „két kétfejű sas” szövetségétől várta a forradal­mak végleges lecsendesítését nemcsak a feudális arisztokrá­cia, de a forradalomtól halálra rémült liberális burzsoázia is. A két császár levelezését, a követek jelentéseit, a korszak legnevezetesebb államférfiainak és hadvezéreinek írásait olvasva megelevenednek előttünk az akkori Európa hatalmasai: Met­ternich és a cár, a pápa és Pal­merston, Cavaignac és Welling­ton, Schwarzenberg és a Varsói herceg; éles megvilágításba ke­rül a Habsburg család tagjainak közvetlen szerepe a népek sza­badságának megfojtásában. A tanulmány kutatási körébe vonja a kérdést érintő német, orosz, francia, angol történeti munkákat csakúgy, mint a kor­társak feljegyzéseit és a hiva­talos publikációkat.

Next