Andrássy István: Gyűrűsférgek 1. Annelida 1. - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 7. (Budapest, 1955)
10 2 ANDRÁSSY ISTVÁN III. Az osztályok határozókulcsa 1 (2) A test falában szelvényesen elhelyezkedő serték találhatók (egészen kivételesen hiányzanak). A test végein tapadókorong nincs* —S ertelábúak 1. osztály : Cliaetopoda 2 (1) A test falában serték nincsenek. Az elülső és hátulsó testvégen egy-egy tapadókorong van — Nadályok vagy piócák 2. osztály : Hirudinoidea 1. osztály : CHAETOPODA - SERTELÁBÚAK A helyváltoztatás szervei a bőrizomtömlőbe ágyazott, szelvényesen elhelyezkedő serték, amelyek vagy egyszerűen a testfalban levő tüszőkből állanak ki, vagy pedig egyszerűbb vagy bonyolultabb szerkezetű csonklábakon (parapodium) ülnek. 2 rendjüket különböztetjük meg : a Polychaeta — soksertéjűek rendjét, amelybe tartozó állatoknak csonklábuk és rendesen sok sertéjük van, és az Oligochaeta — kevéssertéjűek rendjét, amelynek tagjainál csonklábak nincsenek és sertéik száma is rendesen kevesebb. Mivel hazánkban csak a kevéssertéjű gyűrűsférgeknek élnek képviselői (a soksertéjűek ui. csaknem kivétel nélkül tengeriek), alábbiakban csak ezt a rendet tárgyaljuk. 1. rend : OLIGOCHAETA - KEVÉSSERTÉJŰ GYŰRŰSFÉRGEK A kevéssertéjű gyűrűsférgek teste megnyúlt, átmetszetben kör alakú, ritkábban hát-hasi irányban lapított, több-kevesebb szelvényből (segmentum) áll, amelyeket belül válaszfalak (dissepimentum, 1. ábra: M : b ; 2. ábra : A : h) különítenek el egymástól. A szelvények rendesen kívülről is felismerhetők, gyűrűk és az azokat egymástól elválasztó barázdák alakjában. Az egyes szelvényeket a test elülső végétől kiindulva sorszámokkal szokás ellátni (az 1. számú szelvény a fej), a szelvényközti barázdákat pedig olyan törtszámokkal fejezzük ki, amelyek számlálójában a barázda előtti, nevezőjében pedig a barázda mögötti szelvény sorszáma áll (pl. az 5/6 törtszám jelenti az 5. és 6. szelvény közötti barázdát). A szelvényezettség csak egyes ritka esetekben hiányzik, illetve mosódott el (pl. Aeolosomatidae), helyét azonban ekkor is jelzik kívülről a szelvényesen elhelyezkedő serték, illetve sertekötegek (3. ábra). A fejszelvény elülső vége a fejlebenyt alkotja, amely egy, rendszerint lekerekített, félgömb alakú dudor, egyes esetekben azonban ormányvagy tapogatószerűen megnyúlt (10. ábra : L). A fejlebeny különféle módon ízesülhet az első szelvényhez. Izesülése alapján 4 fejtípust különböztetünk meg. Prolobikus a fej akkor, ha a lebenyt az első szelvénytől egy harántbarázda választja el (1. ábra : C), zygolobikus, ha a két rész teljesen összenőtt egymással (1. ábra : A), epilobikus, ha a fejlebeny az elsői * A kevéssertéjűek Branchiobdellidae családjában találunk a test két végén tapadókorongot. A család fajai azonban megkülönböztethetők a piócáktól azáltal, hogy szelvényeik száma 15, s ezek kívülről 2 gyűrűből állanak (12. ábra), szemben a piócákkal, amelyek szelvényszáma 32 vagy 34, s szelvényeik legalább 3 gyűrűsek.