Andrássy István: Szabadonélő fonálférgek. Nematoda libera - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 36. (Budapest, 1958)

VI. ÁLLATTÖRZS NEMATHELMINTHES — HENGERESFÉRGEK Irta ANDRÁSSY ISTVÁN A hengeresférgek karcsú, megnyúlt testű, néha igen hosszú, szelvényezet­­len állatok. Testük keresztmetszete csaknem mindig kör. Nagyságuk igen tág határok között ingadozik. Míg a szabadon élő alakok többsége csak 1 mm körüli (sokszor annál jóval kisebb), addig a húrférgek és a buzogányfejűek több cm-re vagy dm-re is megnőnek, az állatokban élősködő fonálférgek között pedig több m hosszú óriások is akadnak. A test kívülről meglehetősen egyszerű, függelékeket csak kivételes eset­ben visel; kikülönült végtagok nincsenek. A testfal 3 rétegből áll: kívül talál­ható az erős, ellenálló, szerkezet nélküli kutikula, alatta a finom struktúrát mutató szemcsés subkutikula, legbelül pedig az erősen fejlett bőrizomtömlő. Utóbbit a subkutikula beugró, hosszanti lefutású, lécszerű megvastagodásai (háti és hasi középvonalak, illetve oldalvonalak) rendesen 4 mezőre tagolják. A bőrizomtömlő hosszanti lefutású izmokból áll, amelyeknek különböző olda­lakról történő összehúzódásai lehetővé teszik az állatok hullámzó, kígyózó mozgását. Az egyes szerveknek ezenkívül még kikülönült izmai is lehetnek. A testüreg elsődleges, sokszor teljes egészében kötőszövet tölti ki. A bélcsatorna mindig egyenes lefutású, sok esetben — főleg az élősködő életmód következtében — erősen redukálódott, esetleg teljesen hiányzik. A száj­nyílás minden esetben terminalis, a fejvég közepén helyezkedik el. Sokszor kikülönült szájüregbe vezet, amelyben a táplálék megragadására, esetleg rész­beni feldarabolására szolgáló fogképletek vagy egyéb kitin-képződmények talál­hatók. Az élősködő fajoknak emellett fejvégükön gyakran rögzítőkészülékük is van, amely azt a célt szolgálja, hogy segítségével a féreg a gazdaállat szerveiben meg tudjon kapaszkodni. Ilyen a buzogányfejű férgek erős horgokkal felszerelt ormánya is. A garat, illetve nyelőcső igen erős izomzatú, s a táplálék „beszivaty­­tyúzására” alkalmas. Kikülönült gyomruk nincs, viszont a nyelőcső végén ren­desen emésztőmirigyek találhatók. A középbél egyenes, a végbél rövid, és csak egészen ritkán nyílik terminálisán a test végén, rendesen az előtt, ventralisan található. Ezért a hengeresférgek többségének hátulsó testvége tulajdonképpen farokként szerepel. Keringési rendszerük és kikülönült légzőszerveik nincsenek. Az oxigén­­felvétel a testfalon keresztül történik. Kiválasztószerveik módosult elővesécs­­kék, nyílásuk a hasoldalon található. Idegrendszerük központi része a garat­­ideggyűrű. Nevét onnan kapta, hogy kör alakban veszi körül a garatot. Ebből indul ki a közép- és oldalvonalakban futó négy hosszanti idegtörzs. Érzékszer­veik kezdetlegesek. Fényérzőszerve csak néhány vízi fajnak van. Legfontosabb 1 IU. 1.

Next