Aradi Nóra (szerk.): Magyar művészet, 1919-1945. 1. - A magyarországi művészet története 7/1. (Budapest, 1985)
A kor művészetének fő áramlatai
ácsolata a fehér fal és a mennyezetfelületek között dekorációként jelenik meg a belső térben, és jó arányú ritmust biztosít. Az épület egészében véve szerény megjelenésű és bizonyára viszonylag olcsó volt. A mátraházi Sport-szálló (1927) külső megjelenésében kissé bizarr, az egymás fölé helyezett háromszintű tetőtérbeépítés a tetőidomot távol-keleti építészeti hangulatot keltő pagodává formálta, melyhez Medgyaszaynak sikerült a bejárati tornácot és erkélyt szerves motívumként illesztenie. A Budán épített 260, 261 Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet (1928) funkcióban középiskolára és internátusra tagozódik, s az épület tömegkompoziciója a korszerű építészeti elveknek megfelelően követi az alaprajzi tagozódást. A háromszintes épülettömbök tömegtagozódása ugyan rokonságot mutat a kor eklektikus stílusú építményeivel, de ez érdemben csak a hasonló épületszerkezeti adottságoknak köszönhető, mert Medgyaszay gondosan ügyelt arra, hogy az épületben egyetlen historizáló motívum se jelenjék meg. A tantermi ablakok egy vízszintes tokszárral osztottak. A bejáratok íveinek csipkézettsége Lechner Ödön munkáit idézi. Az internátus főhomlokzatának ötives bejárata felett nagyolva faragott kövekből szegélyezett erkélynyílások tagolják a falsíkot. A felső ablaksorhoz éppúgy sgraffitót komponált, mint annak idején a veszprémi és a soproni színházak homlokzatához. Önmagában művészi az épülettömegeknek a terep lejtéséhez igazodó tagozódása, ami az összefüggő épülettömb egyes homlokzatszakaszainak egyenértékűségét és egymástól független megjelenését biztosítja. Amikor a modern építészet kibon- 1089 takozásának éveiben megalkotta a József Attila utcai ún. TÉBE-házat (1939—1942), az üzletsorral kombinált bérházon sima kőburkolatot alkalmazott. A jó arányú és kellemes ritmusú homlokzat erkélyei azonban most is a mellvédek felületébe vájt díszekkel épültek, s az épületsarkot alátámasztó pillér elkeskenyítése a fejezet helyén ugyancsak utal az életműben mindvégig feltűnő szerkesztésmódra. Medgyaszay életművét a sajátos konstrukciós elvekhez való logikus—nem görcsös—ragaszkodás kíséri végig, amit mindig össze tudott hangolni a jó épületfunkcióval és az időtálló esztétikai megjelenítéssel. Életművét Wannenmacher Fábián már 1930-ban találóan jellemezte: „Medgyaszay munkássága felett sem mondhatunk végleges ítéletet. De az bizonyos, hogy úgy, mint a magyar nyelvújítók munkája — ha sokszor és sokan hibáztak is —, örök értéke marad a magyar nemzetnek, éppúgy a magyar építészeknek a magyar építőformák keresése körül kifejtett munkássága is ki nem törölhető nyomokat fog hagyni a jövő magyar építőmüvészetben. Mint ahogy a nyelvújítókat sem térítették le útjukról a tévedések és nehézségek, úgy bizonyos, hogy a magyar formanyelvet kereső építészeket nem lehet meggyőződésük megváltoztatására bírni. Medgyaszay ezek közé tartozik s ez is egyik legnagyobb érdeme.” * A húszas évek magyar építészete a felsorolt alkotók példáján körvonalaiban kirajzolódik, érzékelteti a különféle irányzatokat és azt is, hogy ugyanazok a mesterek egyes műveikkel gyakran változó felfogásoknak hódoltak. Ezt még kiegészíthetjük néhány építész rövid bemutatásával. Balogh (Almási) 265 Lóránt (1869—1945) a húszas években állt alkotó pályája tetőpontján. Számtalan tervpályázaton vett részt. Különösen érdekesek templomai, amelyeknél az íves felületű favázra (ún. oikos tető) szerelt deszkázattal és vakolattal sajátos térhatást sikerült elérnie. Meg kell emlékezni Rainer Károlyról (1875— 1951), aki a Keleti Károly utca és a Bimbó út csatlakozásánál épített nagyméretű és jó alaprajzi 266 elrendezésű bérházegyüttesscl Buda urbanizálódásának pozitívan értékelhető példáját alkotta meg 262 (1929). Francsek Imre a városligeti Széchenyi-fürdő neobarokk stílusú, de korszerű alaprajzi megoldású bővítésével szerzett érdemeket (1926—1927). Tscheuke Hermann a fővárosi kislakásépítésből vette ki részét. Array József a zalaegerszegi rendőrkapitányságot tervezte neobarokk stílusban, az ő munkája az oroszvári vámépület és a pécsváradi adóhivatal is. Kopeczky Raul lakóépülettervei figyelemre méltóak. Szeghalmi Bálint az evangélikus teológiai diákotthont építette Sopronban, neobarokk stílusban. A kor egyik legműveltebb építésze volt Wannenmacher Fábián, akinek tevékenysége az épülettervezésen kívül az építészeti publicisztikára és építészeti grafikára is kiterjedt. Az utóbbiak stílusa igen jellemző a kor építészeti felfogására. Kertész K. Róbert (1876—1951) Sváb Gyula társaként a magyar stílusú iskolaépítkezések lebonyolításában szerzett érdemeket. Együtt tervezték a historizáló stílusú gödöllői premontrei gimnáziumot (ma Agrártudományi Egyetem), Rerrich Bélával pedig a szegedi dómtér Nemzeti 268 Emlékcsarnokkt alakították ki. Ney Ákos a Déli Vasút igazgatójaként a Balaton délparti vasútvonal állomásainak kulturált megjelenése érdekében festői hatású felvételi épületeket tervezett Fonyód-196