Aradi Nóra (szerk.): Magyar művészet, 1919-1945. 1. - A magyarországi művészet története 7/1. (Budapest, 1985)

Irodalom

Különböző irányzatok az erősödő fasizmus és a háború éveiben A szentendrei program jellegéről, elvi alapjairól, történeti helyéről tájékoztat Kömer Éva: Szentendre és a kelet-európai avantgarde (Valóság 1971/2. 78—89); uő: Szentendre — differenciált egység? (M 1976/1. 6— 9). A szentendrei művésztelep és az oda kötődő művészek tevékenységének történetét dolgozza fel Hau­­lisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, történe­te és stílusa 1945-ig (Bp. 1977). Vajda Lajos művészetéről először Kállai Ernő írt elismerően: Szalonfi és szektárius (Korunk szava 1938. febr. 1.; Mvcs 271—273); uő: Vajda Lajos műterem­kiállítása (PL 1940. ápr. 18.; Mvcs 274); uő: Egy festő halálára (Az Ország Útja 1941. okt., Mvcs 275—277). Többször írt róla barátja és tanítványa, Bálint Endre, valamint Mándy Stefánia. A fontosabb egykorú cikkek és visszaemlékezések kötetbe gyűjtve is megjelentek: Vajda Lajos emlékkönyv (Bp. 1972). A róla szóló kismonográfiát Mándy Stefánia írta: V. L. (Bp. 1969). A Művészet c. folyóirat 1980/1. számát szentelte V. L. művészetének. Legújabb monografikus feldolgozása: Mándy Stefánia: V. L. (Bp. 1984). A Korniss Dezsőről szóló fontosabb irodalom: Rabinovszky Máriusz: K. D. képei (TF 1946/11. 158—160); Ungváry Rudolf: K. D. alkotói útja (Magyar Műhely 1967/20. 36—47); Solymár István: K. D. (M 1968/12. 26—27); Kömer Éva: K. D. (Bp. 1971); Hegyi Lóránd: K. D. első alkotói korszaka 1923—1933 (AH 1976/1. 89—121); uő: K. D. második alkotó korszaka. 1933—1937 (AH 1978/2. 275—321); valamint uő: K. D. (Bp. 1982). Ámos Imréről: Kállai Ernő: Á. I. és Anna Margit (PL 1942. ápr. 19., Mvcs 304); Á. I. naplója (Magvető Almanach. Bp. 1964); Haulisch Lenke: Á. I. (Bp. 1966); Egri Mária: Á. I. szolnoki vázlatkönyve (Bp. 1973); Passuth Krisztina: Á. I. szimbólumrendszere (AH 1975/1. 65— 91); Petényi Katalin: Á. I. apokalipszis sorozata (AH 1977/2. 267—277). Paizs-Goebel Jenőről: Kállai Ernő: P.-G. J. festészetéről (PL 1943. nov. 7., Mvcs 320—321); Kampis Antal: Emlékezés P. G. J.-ről (M 1961/7. 6—7); Haulisch Lenke: P.-G. J. (Bp. 1968). Martyn Ferenc felszabadulás előtti tevékenységéről: Rabinovszky Máriusz: Művészeti relativizmus. M. F. képeihez (Ny 1929. II. 564—566); Kállai Ernő: M. F. művészete (Mvcs 362—363); Keserű Katalin: M. F. a szobrász (AH 1977/2. 279—283). Az életművének egészét feldol­gozó monográfiák is foglalkoznak művészetének korai korszakával: Hárs Éva: M. F. (Bp. 1975). A Művészet c. folyóirat 1978/5. számát szentelte M. F. munkásságá­nak. Gadányi Jenőről forrásértékű információkat közöl Gadányi Jenőné így történt (Bp. 1965) c. életrajzi írása. A művészetét tárgyaló fontosabb cikkek: Kállai Ernő: öt festő, egy szobrász (PL 1943. máj. 9.; Mvcs 316— 319); uő: G. J. (Jövendő 1946. márc. 14.; Mvcs 338— 339); Kömer Éva: G. J. műtermében (Műterem 1958/4. 16—18); uő: G. J. (MÉ 1960/4. 304—313.); Rácz István: G. J. (Bp. 1965). Barcsay Jenőről: Kállai Ernő: B. J. (MM 1936. 137—142; Mvcs 229—231); Dési Huber István: Három erdélyi festő Magyarországon (Korunk 1937/7—8.654—656; Művészeti írások. 110— 114) ; Kállai Ernő: öt festő, egy szobrász (PL 1943. máj. 9., Mvcs 316—319); Pogány ö. Gábor: B. J. (Délibáb 1944. febr. 26.); Szegi Pál: B. J. (TF 1948. 48—53); Genthon István: Barcsay Jenő (MÉ 1958/2—3. 104— 115) ; László Gyula: B. J. (Bp. 1963); Petényi Katalin: B. J. (Bp. 1974). Az új generációról, a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején pályájukat kezdő művészekről történeti összefoglalás még nem készült. A fiatalok problémáinak, a nemzedékváltás körülményeinek legje­lentősebb korabeli dokumentuma Kállai Ernő: Őszinte beszámoló egy beszélgetésről (MCs 1942. I. 44—52; újraközölve Mvcs 294—303) című írása. Andrássy Kurta Jánosról: Entz Géza: A. K. J. (MKsz 1941/12. 308— 309); Zolnay László: A. K. J. művészete (M 1963/10. 30). írása: A. K. J.: A magyar nép szobrászata (Bp. 1944). Beck Andrásról: Farkas Zoltán: B. A. József Attila-érme (MCs 1942. I. 254); Szegi Pál: B. A. (TF 1946. 179—182). Bencze Lászlóról: Pogány ö. Gábor: B. L. rajzai (Szabad Nép 1947. szept. 20.); Szegi Pál: B. L. (MM 1948. 247—248). Boda Gáborról: Kállai Ernő: Magyarság vagy ősmagyarkodás? Megjegyzések az új postapalota szobraihoz (Magyar Nemzet 1940. okt. 25.); Barsy Dénes: Magyar szobrok új hitvallása. Beszélgetés B. G.-ral (Híd 1940. okt. 4.); Entz Géza: B. G. (MKsz 1942/1. 5—6); Pogány ö. Gábor: B. G. (Ünnep 1943/7. 18); Radocsay Dénes: Hogyan lesz a szobrászból ötvös mester. Elmondja B. G. (Nemzeti Újság 1944. jún. 4.). Borbereki Kovács Zoltánról: Entz Géza: B. K. Z. (MKsz 1941/4. 94); Nagy Zoltán: B. K. Z. (SzM 1942/4. 85—87); Radocsay Dénes: A munka jelképeit faragta kőbe B. K. Z. (Nemzeti Újság 1942. szept. 30.); Pogány ö. Gábor: B. K. Z. (Ünnep 1943. okt. 15.). Borsos Miklós fiatalkori munkáiról: Farkas Zoltán: B. M. kiállítása (Ny 1941.1. 115); Entz Géza: В M. (MKsz 1941/9. 201—202); Pogány ö. Gábor: В. M. (Ünnep 1942. szept. 15.); Radocsay Dénes: Kalapáccsal mintázza szobrait В. M. (Nemzeti Újság 1944. febr. 1.). В. M. pályakezdéséről szól önéletrajzi írása is: Visz­­szanéztem félutamból (Bp. 1971). Munkásságának egészét feldolgozó monográfia: László Gyula: В. M. (Bp. 1979). Domanovszky Endréről: Újváry Béla: D. E. (Bp. 1938). Duray Tiborról: Pogány ö. Gábor: D. T. (Ünnep 1942. aug. 15.); Radocsay Dénes: Egy freskó mesterével beszélgetünk (Nemzeti Újság 1943. dec. 22.). Művészetének monografikus feldolgozása: Solymár István: D. T. (Bp. 1973). Fónyi Géza művészetéről: Radocsay Dénes: Ismeretlen anyagból születik a mai magyar mozaik (Nemzeti Újság 1942. júl. 10.); uő: A háború ajándéka a művészet számára: F. G. két hatalmas új mozaikját fejezte be (Nemzeti Újság 1944. máj. 7.). Monografikus feldolgozás: Aradi Nóra: F. G. (Bp. 1965). Hincz Gyuláról: Kassák Lajos: Két fiatal festő (Ny 1928. I. 397—398); Radocsay Dénes: A magyar rajz fiatal mesterei (Nemzeti Újság 1942. jan. 4.); 634

Next