Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1840 I. (Budapest, 1960)

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS TÖRTÉNETE 1790-1848 I—П. köt. Arató Endre kétkötetes mun­kája összefoglalóan tárgyalja a történeti Magyarország hét nem­zetiségének (horvát, szerb, szlo­vák, román,** ukrán, német, szász) a XVIII. század végén meginduló és a XIX. század első felében kibontakozó nem­zeti mozgalmát, valamint e népeknek és a magyarságnak a viszonyát. A szintézis mindenekelőtt a gazdasági-társadalmi viszonyo­kat vizsgálja és figyelemmel kíséri a nemzettéválás igen fon­tos előzményét: a magyarországi nemzetiségeknek, a szerbeknek, a románoknak és az ukránoknak a más és más tartományban, illetőleg az ország határain kí­vül élő testvéreivel egyre mé­lyülő kulturális, majd politikai kapcsolatát. A szerző fontos feladatának tartotta a magyarországi nem­zetiségi kérdés beágyazását a kelet-európai népek történetébe. A kétkötetes munka részle­tesen foglalkozik a szláv népek­nek a nemzeti elnyomással szembeni együttműködésével, a szláv kölcsönösség és a pán­szlávizmus bonyolult problema­tikájával és a szláv gondolat gyakorlati megvalósulásával. A mű bemutatja a szláv gondolat különböző formáit az egyes szláv népeknél, foglalkozik az­zal, hogy a kor külpolitikai viszonyait tekintve, milyen rea­litása volt egy valamennyi szláv népet magába foglaló szláv állam létrehozásának. A szerző tárgyalja, miért éltek illúziók az egyes szláv népek körében a cári Oroszország iránt, megvizs­gálja milyen alapja volt a ma­gyar közvélemény pánszláviz­mustól való félelmének, beszá­mol az Ausztriában és Magyar-ARATÖ KNDKK

Next