B. Csáky Edit (szerk.): A mindenséggel mérd magad. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 1983)
Tasi József: József Attila Előörs-korszaka
Tasi József József Attila Előőrs-korszaka „Mit fogok először csinálni, ha Budapesten leszek?” — . .hetiszemlét szeretnék alapítani a magyar falusi nép számára” — így hangzik Jászi Oszkár válasza Az Ember 1922. január 15-i körkérdésére. Az sem elhanyagolható, hogy „...minden demagógiától, parasztfogástól és osztályharc-simlitől mentes” újságot tervez az októbristák emigrációban élő szellemi vezére.1 A hetiszemlét ugyan nem sikerült létrehoznia — haza se jöhetett —, de hívei, Vámbéry Rusztem és Varró István 1926-tól kiadták a Huszadik Század folytatásának tekinthető Századunk című folyóiratot, melynek maga Jászi is munkatársa lett. Még mindig Jászi Oszkárnál időzve: az emigráció sajtójában többször is kijelentette, hogy Október legfőbb hagyományának a földosztást, a földkérdés radikális megoldását tekinti.1 2 Mindezt azért mondtam el, hogy indokoljam, miért védi néhány év múlva a Századunk „a feudalizmust fenyegető mohácsi veszedelem avantgárdistái”-t, a Bartha Miklós Társaságot.3 József Attila Előőrs-korszakának a kulcsszava ugyanis a Bartha Miklós Társaság. Az 1925-ben javarészt székely eredetű egyetemi hallgatók és ifjú értelmiségiek által alapított Társaság 1928-ra levetkezte kezdeti önképzőkör-jellegét, és hozzákezdett a földkérdés tanulmányozásához. Szabó Dezső és a sajátosan értelmezett Ady Endre hatására a Társaság 1 Mit fogok először csinálni, ha Budapesten leszek? Az Ember (Wien), 1922. jan. 15. 2 Jászi Oszkár: Liberalizmus és szocializmus. Bécsi Magyar Újság, 1922. jún. 16.; — Parasztok és szocialisták. Uo. 1922. júl. 2. 3 Vámbéry Rusztem: Juventus ventus. Századunk, 1930. ápr., 223. 203