B. Csáky Edit (szerk.): A mindenséggel mérd magad. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 1983)
Tasi József: József Attila Előörs-korszaka
hangadói kialakították a népből kiinduló megújulásra esküvő — a népet fajként értelmező — ideológiájukat, és kísérletet tettek a kossuthi, Jászi Oszkár-i dunai konföderációs tervezet adaptálására.4 Ebbe az erjedésben levő közösségbe, melyről még nem lehetett eldönteni, milyen iránynál köt ki — „Kocsisbor vagy tokaji?”5 — érkezett 1928 őszén a fiatal József Attila. A költő, mint életrajzából ismeretes, „egy jómódú leányt” szeretett, de szerelmét sietve külföldre küldték az aggódó szülők. Vágó Mártával való levelezéséből tudjuk, hogy a kezdetben baráti polgári radikális és liberális körök Vágó József döntése után visszafogottan fogadták a költő közeledését — 1929 tavaszán a Századunk is bezárult írásai előtt6 —, de annál nagyobb örömmel várták üde, népi hangvételű verseit és később tanulmányait is a Bartha Miklós Társaságban megismert új barátok. A Bartha Miklós Társaság, kifogyhatatlan energiájú ügyvezető elnöke, Fábián Dániel révén, sokfelé lavírozott ezekben az években. Ő és barátai más egyesületekbe és pártcsoportosulásokba is beléptek, hogy hatókörüket kibővítsék. így lett Fábián 1929-ben a Vámbéry Rusztem által alapított Magyar Fábiánus Társaság7 és ezt megelőzően a Dénes Istvánféle Magyarországi Földműves és Munkáspárt vezetőségi tagja.8 9 Az utóbbi kapcsolat különösen reménykeltő volt. A párt 1929. március 24-re tervezett kongresszusának meghívója a Társaság számos tagját hirdette az előadók között, így József Attilát is.Q A költő felszólalására azonban nem kerülhetett sor, mert a hatóságok a kongresszust betiltották, s ezután fordult a barthások figyelme az ugyancsak parasztpárt alapítását tervező és immár egy esztendeje hetilappal rendelkező Bajcsy-Zsilinszky Endre felé. Az Előőrs már 1928 őszén, az Ady-röpirat utóvédharcaiban helyt adott Fábián Dániel egyik vitacikkének10 — nem tartom véletlennek, 4 Vö. Tasi József: A Bartha Miklós Társaság megalakulása és első évei — 1925—1928. Literatura, 1980 2. 307—330. 5 Pethő Sándor: Kocsisbor vagy tokaji? Magyarság, 1929. aug. 4. 6 József Attila utolsó írása — Magyarító szótár — 1929 márciusában jelent meg a Századunkban. A költő csak 1932 nyarán lett ismét Vámbéry Rusztemék — a magyarországi októbristák — szövetségese. Vö. Tasi J.: József Attila és a Halálbüntetés Ellenes Szövetség. Párttörténeti Közlemények, 1980. I. 90—110. 7 A Magyar Fábiánus Társaság tisztikara [1929. szept. 21.]. L. OSZK Fond 71/37. 8 Meghívó a Magyarországi Földműves és Munkáspárt Országos Parasztpárt VII. Orsz. Kongresszusára 1929. március 24-én... Bp., Közlekedési ny. [4.] 9 I. m. [5.] 10 Fábián Dániel: „Ifjú szívekben élek”. Válasz Szász Zoltánnak a Nyugatban megjelent cikkére I—II. Előőrs [a továbbiakban: Eö] 1928. szept. 16., szept. 30. 204