B. Csáky Edit (szerk.): A mindenséggel mérd magad. Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 1983)
Tasi József: József Attila Előörs-korszaka
különvéleményét — ő nevezte így — bizonyára ez is motiválta.) Néhány hónap múlva, egy Komlós-Kredensként jelzett tanulmányához23 kapcsolódva, Somlyó Zoltán is humorosnak találta a „Komlós és egyben Kredens Aladár” nevet.24 A kettős névhasználattal különben maga a bírált is felhagyott, és 1932-től ismét Komlós Aladárként jegyezte nevét a Múlt és Jövőben.25 Problémát jelenthet az is, hogy József Attila ironikusan idézi Komlós Aladár Osvát-nekrológját A Toll 1929. november 3-i számából. A nekrológ figyelmes elolvasása után az ironikus megjegyzést elfogadhatónak vélem. Komlós Aladár, az egyik legbiztosabb ítéletű kritikus megrendültségében ugyanis kissé elvetette a súly kot. J ózsef Attila pedig — Kassák-kritikája is ezt igazolja — minden alkalmat felhasznált a Nyugattól elszenvedett sérelem megtorlására. Mindenesetre helyesebb lett volna, ha szellemes glosszáját A Toliban teszi közzé, mert a fajvédő aurájú Előőrsben írása félreérthetővé vált. Ebből egy további probléma, sőt problémakör adódik: József Attila és A Toll, valamint az Előőrs és A Toll problémája. Vajon hogyan tudta összeegyeztetni a költő az egy időben történő publikálást a népies—urbánus ellentét legjellegzetesebb szócsöveibe (Ignotus Pál meghatározása26), az Előőrsbe és A Tollba? Az Előőrsben ugyanis 1929 nyarán éppen a költő jó barátja, Pintér Ferenc támadta Kodolányi Jánost, aki A Tollba és az (Jj Magyar Földbe, a barthások röpiratába egyaránt dolgozott.27 József Attila hasonló működése egyik oldalról se váltott ki kritikát. Véleményem szerint a költő az Előőrs-hónapok alatt azért publikálhatott A Tollba is, mert az akkori szerkesztő, Zsolt Béla iránti barátságát töretlenül megőrizte. (Éppen Zsolt Béla Babitstól elszenvedett sérelme28 az egyik motívuma a költő Babitsellenes pamfletjének.) Ezért jelenhetett meg a Favágó első, népies változata éppen A Toliban. Az Előőrs viszont a barthás József Attilát hívta meg munkatársai sorába, és névvel jelzett írásai mindaddig — és csak addig —jelentek meg 23 Komlós-Kredens Aladár: A hatvanéves magyar-zsidó költészet. Uo. 1928. dec., 412— 415. 24 Somlyó Zoltán: Hogy is vagyunk azzal a „hatvan éves magyar-zsidó költészet”-tel? — Pörbeszállás Komlós-Kredens Aladár cikkével. — Uo. 1929. jan. 20. 25 Komlós Aladár: Bábelnek folyói mellett. Uo. 1932. júl.—aug., 202. 26 Ignotus Pál: Elvek, frontok, nemzedékek. Irodalomtörténet, 1970. 3. 638. 21 Pintér Ferenc: Toll és Föld. Eö 1929. júl. 13. 28 Babits Mihály: „Személyi ügy?” Nyugat, 1929. szept. 1. 303—304.; Zsolt Béla: Csendes válasz Babits Mihálynak. A Toll, 1929. szept. 8. 17. Vö. [Lakatos Péter Pál] — Ipp —: Bulvárd hetilap vagy milyen is a „baloldali” férfiasság? Eö 1929. szept. 28. 207