Babics András (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. értekezések 1964-65 - A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések 5. (Budapest, 1966)
Simor Ferenc: Adatok a Délkelet-Dunántúl éghajlatához
fűtés helyes megszervezéséhez használhatók fel, a nyáriak és tavasziak a növénytermesztés terveinek elkészítéséhez szolgáltatnak támpontokat. A szereplő %-os valószínűségek gyakorlati értékei a sokéves tervezésnél, érvényesülhetnek. Segítségükkel felbecsülhető, hogy a termések (ha a hőmérséklettől függenek) pl. egy 20 éves időszak alatt hányszor hoznak kiváló vagy gyenge eredményt és hányszor kell kudarcra számítani. Csapadékviszonyok. A területi eloszlásra jellemző mindenekelőtt a változatosság, ami egyrészt a földrajzi helyzet (a csapadékot hozó szelekhez viszonyított elhelyezkedés), másrészt a domborzat következménye. A 17. táblázat és a 22. ábra tanúsága szerint a Délkelet-Dunántúl a csapadékkal bővebben ellátott területek közé tartozik. Amíg az Alföld legnagyobb részén 500—550 mm a csapadék sokévi átlaga Hajósy adatai szerint [24], addig területünk legkevésbé csapadékos részén is 650 mm-t megközelítő évi átlaggal számolhatunk. 22. ábra. Évi csapadékeloszlás (Vízgazdálkodási Tud. Kat. Int. anyagából) Az állomások számozásának megfelelő helynevek az 1. ábra jegyzékében találhatók 10 (43)