Babos Sándor: Buzogányfejű férgek. Acanthocephala - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 6. (Budapest, 1955)

3. osztálv ACANTHOCEPHALA — BUZOGÁNYFEJŰ FÉRGEK Irta BABOS SÁNDOR Legtöbbször apró vagy középnagy, megnyúlt testű, hengeres vagy ritkán kissé lapított férgek. Emésztőcsövük nincsen. Váltivarúak, a megtermékenyítés belső. Valamennyi belső élősködő, az ivarérett egyedek gerincesekben, lárváik ízeltlábúakban találhatók. A gazdaállatban való megtapadásra szolgál a testük elülső végén található^' horgokkal ellátott, hengeres vagy gömbölyded buzogány­szerű szervük, az ormány (proboscis). Erről a jellegzetes szervükről kapták nevüket. A test két részből, a praesomából és a törzsből áll (1. ábra). A praesoma részei : az ormány (proboscis), a nyak, a lem­niskusok, az ormány hüvelye (receptaculum pro­­boscidia) és a ganglion. Az ormány (a) a gazda szervezetében való megtapadásra szolgál, rajta hosszanti vagy spirális sorokban elhelyezkedő horgok találhatók. Az ormány a hüvelybe vissza­húzható. Az ormány hüvelye (b) egy vagy két izomrétegből álló vak-zsák, amelynek kitüremke­dését külön izomzat segíti elő. A lemniskusok (c) a test elülső részéből indulnak ki, fajonként más alakúak és hosszúságúak. Egyesek szerint az or­mány kiöltésében van szerepük. A ganglion az elülső testvég idegközpontja. A törzs vázát a kör­körös és hosszanti izmokból álló bőrizomtömlő alkotja, amelyet kívülről a subkutikulából és a kutikulából álló köztakaró borít. A bőrizomtömlő által körülzárt, hámmal nem bélelt testüregben (cöloma) az ivarszervek és a függesztő szalagok helyezkednek el, és ide nyúlnak be a lemnisku­sok hátulsó végei is. A subkutikulában található páros hosszanti csatornáknak, valamint az ezeket harántul összekötő kisebb csatornácskáknak min­den valószerűség ^ szerint a táplálkozásban van , ábra Polymorphus minutus szerepük. Az ormánynak külön csatornarendszere Goeze hímje (vázlatosan) (a = van. ormány, b = ormányhüvely, A hím ivarszervek két kerekded vagy tojás- c = lemniscus, r horgok a dad, olykor megnyúlt heréből (e), ezek vezetékéből ^oZTu)^ (vas efferens), továbbá az ún. cementmirigyekből (j) állnak. Az utóbbiak száma, alakja és elrendeződése fajonként változik. A here két vezetéke kilövellő vezetékké (ductus ejaculatorius) egyesül és egy kiölt­­hető, harang alakú szervben, az ún. bursa copulatrixban végződik. A nőstények ivarszervei különleges szerkezetűek. A petefészek (ovarium) nem állandó szerv. A kezdetben a függesztő szalag által körülvett petefészekben keletkező pete­sejtek a függesztőszalag átszakadása után a szabad testüregbe jutnak, ahol

Next